A munkanélküliek száma ugyan meghaladja a 200 ezret, miközben 50-60 ezer üres álláshely van. A munkaerő-kínálat nem passzol a kereslethez, tehát a cégek számára nem megfelelő a munkanélküliek képzettsége - állapította meg az elemző.

Problémát jelent az is, hogy az összesített munkaerő-piaci statisztikákat javító közmunkaprogramból kevesen jutnak el a versenyszférába. Ez ma körülbelül 13 százalék, de 50 százalékra kellene emelkednie ahhoz, hogy a javulás ténylegesen látható legyen. Mindehhez pedig képzésekre van szükség. A GDP-arányosan oktatásra költött pénz nem számít alacsonynak nemzetközi összevetésben, inkább az a probléma, hogy nem megfelelően költi el az ország.

Magyarországon a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas nemzetközi szinten, míg a felsőfokú végzettségűeké alacsony. Ez elsősorban azért probléma, mert leginkább a középfokú végzettségűek munkáját veszélyezteti a digitalizáció és a technológia fejlődése. Ugyanis náluk a legrizikósabb, hogy megmarad-e a jelenlegi munkahelyük - tette hozzá Németh.

Ezen azonban lehet segíteni, mégpedig az életen át tartó tanulással, de ebből a szempontból is lemaradásban van Magyarország. Az életen át tanulók aránya mindössze 7 százalék körül van, ami elmarad a 20 százalék körüli európai átlagtól. Márpedig ennek fokozásával lehetne az érintett középfokú végzettségűeket átképezni, hogy a munkaerőpiacon állást találhassanak.

Emellett a részmunkaidőben is komoly potenciál rejlik, jelenleg ugyanis 5-6 százalékos a részmunkaidősök kihasználtsága. 20 százalékos aránnyal már látványosan javulna a helyzet. Ehhez azonban több bölcsődére, óvodára lenne szükség, hogy a kismamák a gyerekeket el tudják helyezni, miközben részmunkaidőben dolgoznak - fogalmazott a szakértő.