Az MN MT október 30-i kamatmeghatározó ülésén a három belsős tag (Karvalits Ferenc, Király Júlia, Simor András) tartotta volna a kamatot, míg a négy külsős tag (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György) a 25 bázsipontos vágás mellett voksolt, így alakult ki a 6,25 százalékos alapkamat - derül ki a most publikált rövidített jegyzőkönyvből.

Pocsék marad a helyzet

Kapcsolódó

Eszerint a tanács megítélése szerint idén a magyar gazdaság kibocsátása csökken, a növekedés megindulása csak 2013-ban, az exportpiacok élénkülésével várható. A belső kereslet gyenge, a külső konjunktúra pedig tovább romlik. A tagok egyetértettek abban, hogy a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A gyenge keresleti környezet és a laza munkapiac tartós fennmaradására számítanak.

A kibocsátási réssal kapcsolatban ugyanakkor nem volt teljes egyetértés a tagok között. A többség megítélése szerint az inflációs cél elérhető a monetáris politika számára releváns időhorizonton, mert a potenciálistól jelentősen elmaradó növekedés dezinflációs hatása számottevő. Néhány tag szerint a kibocsátási rés mértéke nem olyan mértékben fogja vissza az inflációt, hogy elérhetővé váljon az inflációs cél lazább monetáris kondíciókkal.

Egyelőre cél felett marad a pénzromlás

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a fogyasztóiár-indexet alapvetően a nyersanyagárak emelkedése, az adóemelések és adminisztratív intézkedések tartják magasan. Az infláció idén és jövőre is számottevően meghaladhatja a célt. Az árszintemelő sokkok kifutásával egyre inkább a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül, a döntéshozók egy része szerint azonban ennek mértéke nem elegendő az inflációs cél eléréséhez és az inflációs alapfolyamatok alakulása sincs összhangban az inflációs céllal. A foglalkoztatás bővülése, illetve a vállalatoknál jelentkező költségoldali inflációs nyomás mérséklése érdekében a bérek jövő évi emelkedésének összhangban kell állnia a gazdaság termelékenységének változásával.

A döntéshozók többsége az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után, a monetáris kondíciók lazítása mellett is elérhetőnek tartja, a tanácstagok egy része szerint viszont ez csak a monetáris kondíciók szinten tartása mellett volna lehetséges.

Marad a bizonytalanság

A tagok egyetértettek abban, hogy bár az elmúlt hetekben bejelentett intézkedések alátámasztották a kormány elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt, az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi. Bár a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkentésén és a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik.

Jóllehet Magyarország kockázati megítélése érdemben javult az elmúlt hónapban, a tanácstagok eltérően ítélték meg, hogy ebben mekkora szerepe volt az országspecifikus és a globális tényezőknek, valamint a cds-piacot érintő szabályozási változásoknak. A többség szerint az elmúlt hónap hazai fejleményei meghatározó szerepet játszottak a kockázati mutatók kedvező alakulásában, mások szerint azonban ez nem egyértelmű. Egy tag véleménye szerint elképzelhető, hogy az országkockázati felár esése szinte teljes mértékben a szabályozási változásnak köszönhető, ezért óvatosságra intett ennek túlzottan optimista interpretációjától. A tanács tagjai egyetértettek az EU-IMF-megállapodás fontosságában.

Kamatügyben maradt a megosztottság

A kamatdöntés vitájánál a többség, a monetáris lazítást támogató tagok azzal érveltek, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, a gazdaságot érő költségsokkok ezért nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, és lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül. A javuló globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezeket figyelembe véve megítélésük szerint a jelenleginél alacsonyabb kamatszint indokolt.

A kamat szinten tartását támogató döntéshozók szerint viszont az inflációs és pénzpiaci folyamatok nem indokolják a lazítást. Megítélésük szerint az inflációs cél csak a monetáris kondíciók fenntartása mellett valósulhat meg. Ezek a tagok arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben a piaci elemzők kamatvárakozásai az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek, ezzel egyidejűleg inflációs várakozásaik fokozatosan emelkedtek. Megítélésük szerint a kormányzati intézkedések és a kockázati prémium csökkenése körüli bizonytalanság a jelenleginél óvatosabb monetáris politikát indokolna. A tartás megerősítené, hogy az MT elkötelezett az árstabilitás megteremtése iránt.