A nemzeti dohányboltok több ezer üzletből álló hálózatára vonatkozó törvény lassan tíz éve van érvényben. Az Európai Unió lakosságának mintegy 40 százaléka hasonló állami licenc alapján működő rendszerben jut dohánytermékekhez - mondta Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak.

A kiskereskedelem más ágazataival ellentétben a trafikosokat jogszabály köti abban, mit tarthatnak az üzletben, így a kínálatot nem bővíthetik szabad belátásuk szerint. A dohányárucikkeknek rögzített az ára hazánkban, vagyis bármelyik nemzeti dohányboltban ugyanannyiért lehet megvásárolni őket.

Ugyanígy jogszabály határozza meg azt is, hogy mennyi lehet a kiskereskedelmi árrés, vagyis a trafikos nyeresége e termékeken.

Helyi közösségek

Lengyel Antal ugyanakkor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a dohányboltok mára a helyi közösségek szerves részét képezik, integrálódtak a települések szövetébe.

Az elmúlt évtizedben európai uniós előírás nyomán bevezették azt a rendszert, amely „a gyártól a hamutartóig” nyomon követi a dohánytermékeket. Ezt az intézkedést követte az ízesített cigaretták kivezetése a piacról, s végül ez év elejétől a dohányboltok polcain kizárólag márkajelzést nem tartalmazó, egységes csomagolású termékek kaphatnak már helyet.

Körülbelül 18 ezren dolgoznak az ágazatban, akiknek a szervezet képzési programot szervez. Ez segíti, hogy képzett eladók álljanak a trafikok pultja mögött.