A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent. Az idei fogyasztáscsökkenésben az egészségtudatosság mellett a vásárlóerő gyengülése és a sütőipari termékek drágulása is szerepet játszott. Idén júniusban a fogyasztói árak átlag 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára 2020. júniusához képest 3,2, ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7 százalékkal drágult - írja a Népszava.

A gyenge forint, valamint a nagy európai búzatermelőknél (például Ukrajna vagy Oroszország) tapasztalható terménycsökkenés miatt, Magyarországon jelentősen drágulhat a gabona, a liszt és a kenyér is. Gondot jelent az is, hogy az európai készleteket Kína elszívja. 

Kapcsolódó

Alaposan lecsökkent a búza vetésterülete is Magyarországon: az őszi búza vetésterülete egymillióról mára a 927 ezer hektárra zsugorodott. Ennek oka, - ahogy arról Raskó György agrárközgazdász beszélt a lapnak - hogy a búza koránt sem olyan jövedelmező, mint az olajos növények, a napraforgó, a repce, de még az árpa és a kukorica is többet hoz a konyhára. Ráadásul külföldön hektáronként is kétszer annyi terem, miközben a magyar búza jobb minőségét a piac csak részben ismeri el az árakban. Nemesítésre van szükség, hogy a magyar fajták hozamát hektáronként 2-3 tonnával lehessen növelni, amihez mindenképpen szükségesek az állami források.

 Az idei, rendkívül magas gabonaárak óhatatlanul megjelennek a liszt, illetve a sütőipari termékek árában - közölte Lakatos Zoltán, a Magyar Pékszövetség alelnöke. A malomipar augusztusban már emelte a liszt árát, de szeptemberben újabb drágulásra számítanak. A liszt áremelkedése éves szinten megközelítheti a 20 százalékot. Miközben egy kiló kenyérben 70 dekagramm a liszt, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza a pékségeket a követhetetlenül gyors áremelés miatt. Lakatos szerint a nagy élelmiszerláncokkal éves, fixáras szerződéseket kötnek. Nagy kérdés, hogy a kereskedőkkel sikerül-e legalább részben elfogadtatni a sütőipar költségnövekedését, illetve hajlandók lesznek-e lemondani az árrésük egy részéről a fogyasztók javára.

A költségnövekedést főleg a kisebb pékségek sínylik meg. 1100-1150-ről az utóbbi években 900-950-re csökkenő számuk tovább eshet. A liszt mellett jelentősen emelkedtek az energiaárak, a munka közterhei sok vállalkozást megoldhatatlan feladat elé állítanak. Ezért az ágazatból azt javasolják a kormánynak, hogy a kenyeret is sorolja az 5 százalékos áfa körbe. 

A gabonatőzsdei rekordok és a feldolgozóipar költségemelkedése miatt őszre akár négyszáz forint feletti kenyérárral is szembesülhetünk. A vesztesek, mint mindig, a szegények és a kisnyugdíjasok. A fogyasztói árak 2021. első félévében az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2, a nyugdíjas háztartások körében 3,8 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi csoport reáljövedelme az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel együtt is csökkent, miközben fogyasztói kosarukban az átlagnál magasabb az élelmiszerek aránya.