A magyar gazdaság egyik legnagyobb rákfenéje az alacsony foglalkoztatottság, mindössze a lakosság 56 százaléka dolgozik legálisan. Az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedései nyomán pedig esély sincs ennek az aránynak a javítására: az alacsony képzettségűek alkalmazását megdrágították, pedig itt vannak a tartalékok munkaerőben. A következő két évben ráadásul 50 ezer állás szűnik meg a megemelt minimálbér miatt - miközben az ezen munkahelyeken dolgozók számára egyelőre úgy tűnhet, jól jártak a változással.

Az adóváltozásokon is veszített a többség, 4,5 millió háztartásban kevesebb lett az elkölthető jövedelem - pedig minden ellentétes híreszteléssel ellentétben ők a magyar középosztály - fogalmazott Bajnai.

Kapcsolódó

A volt miniszterelnök szerint meg kell határozni azokat a nemzeti érdekeinket, amikkel pártállástól függetlenül mindenki egyetért - gazdasági téren ez nem is olyan nehéz - tette hozzá. Fő célunk a nemzetgazdaság stabil, hosszú távú bővülése, a háztartások szintjén pedig a jólét biztos, folyamatos növekedése - a társadalom minden rétegében. Ha ez adott, akkor a bővülő javak elosztásának mikéntje már lehet politikai vita tárgya. A hosszú távú bővülés erejét jól példázza, hogy ha az elmúlt 20 évben csak évi 1 százalékkal nőtt volna jobban a gazdaság, mint azt valójában tette, most Európában négy hellyel lennénk előrébb az egy főre jutó GDP szerinti listán.

Be kellene ismerni a kudarcot

Bajnai szerint az IMF-el nem a nemzeti érdekeinkért folyik a küzdelem. Miért volna nemzeti érdek a bírák nyugdíjazása, vagy az MNB függetlenségének csökkentése - tette fel a költői kérdést. 2008-ban négy hét alatt meg lehetett állapodni, most fél év alatt még a tárgyalások sem kezdődtek el, pedig már annak esélye is képes a forintot stabilizálni. A megállapodáshoz viszont be kell ismerni a kudarcot, és korrigálni a gazdaságpolitikát. Az IMF ugyanis nem megoldás, hanem haladék, egy második esély, hogy a korábbi hibákat kijavítsuk.

Korrigálni kell az adórendszert, a munkaerőpiacon lehetővé kell tenni az alacsony képzettségűek visszatérését, helyre kell állítani a tőkevonzó képességet, s új egyezségre lesz szükség a magyarországi bankokkal is. Az egyensúly hosszú távú biztosításához tartósan 2 százalék feletti pluszt kell mutatnia az elsődleges egyenlegnek - sorolta Bajnai.

Nem a külföldi tőkével van a baj

Abba kell hagyni a külföldi tőke elleni küzdelmet. Nem az a baj ugyanis, hogy sok külföldi tőke jött ide a 90-es években, hanem az, hogy a magyar kkv-k nem tudtak erre rácsatlakozni, duális gazdaság alakult ki. De erre nem az a válasz, hogy a külföldieket űzzük el. Egy olyan országban, ahol a GDP 93 százalékát az export teszi ki, öngyilkosság.

A növekedés másik előfeltétele a hitel. Nem vitás, hogy voltak bankok, akik szakszerűtlenül és etikátlanul viselkedtek ügyfeleikkel, de a pénzintézetek ellen meghirdetett háború recesszióba tolta az országot.