Áprilisban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, a márciusi szinthez képest pedig átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az infláció ütemének gyorsulása nem az üzemanyagáraknak volt köszönhető, hanem olyan termékcsoportoknak, mint például a szolgáltatások, illetve az élelmiszerek - írja kommentárjában az Erste Bank két elemzője Barczel Vivien és Ürmössy Gergely. Szerintük érdemes azt is megjegyezni, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében évek óta először láthattuk áprilisban azt, hogy éves összevetésben drágultak a csoportba tartozó termékek. Várakozásuk szerint az utolsó negyedévben már stabilan pozitív értékeket láthatunk, idén átlagosan pedig 0 százalék lehet az infláció.

Továbbra is kockázatot jelent azonban az olajárak változása: az elmúlt hetekben annak ellenére emelkedett az olaj ára, hogy a legfrissebb jelentések szerint továbbra is jelentősen meghaladja a kínálat a keresletet. Így nagy az esélye annak, hogy a következő hónapokban újra az olajárak csökkenésének lehetünk szemtanúi, amely lefelé mutató nyomást helyezhet az inflációs mutatóra - vélik az Erste szakértői, ami ennek következtében a jelenleg vártnál tovább maradhat az a negatív tartományban. Ezzel kapcsolatban Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt írta, hogy az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt (noha az olajárak még így is közel 45 százalékkal maradnak el az egy évvel ezelőtti szinthez képest). Tartósan alacsony olajárak esetén további rezsicsökkentés sem zárható ki, ami további lefelé mutató kockázatot jelent - véli a szakértő.

Ugyancsak lefelé mutató kockázatot jelenthetnek az oroszországi élelmiszer beviteli korlátozások, amik tartósan lefelé szoríthatják az európai, és ezen keresztül a hazai élelmiszer árakat. Ezzel szemben enyhén felfelé mutató kockázatokat jelentenek az idei adóváltozások (termékdíjak bevezetése szélesebb körben, népegészségügyi termékadók növelése a szeszesitalok esetében, az útdíjfizetős autópálya szakaszok kiterjesztése), ezeket azonban messze ellensúlyozzák az előbb említett tényezők.

Így az idei átlagos infláció 0 százalék körüli lehet, míg 2016-ban 2,5 százalékos átlagos inflációra számíthatunk - véli Suppan. Mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül (2016 utolsó negyedéve előtt nem számítanak a 3 százalékos inflációs cél elérésére), így az MNB tovább csökkentheti, majd a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. Ezt alátámasztja az is, hogy az MNB kommunikációja szerint az inflációs cél elérése további monetáris lazítást indokol. Így arra számít Suppan, hogy két lépésben júniusig 1,50 százalékra mérséklődik az alapkamat.