A Magyar Közlönyben megjelent jogegységi határozatot a Fővárosi Ítélőtábla kezdeményezte, mivel a törzskönyvnek a finanszírozó általi birtokban tartását nem egységesen ítélték meg a bíróságok.

A Kúria kifejtette, hogy a gépjárművásárlási célú kölcsönügyletekkel kapcsolatban elterjedt szerződéses megoldás - a hitelező javára szóló vételi jog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom előírásán túlmenően - az a további kikötés, amely a hitelezőt feljogosítja a finanszírozott gépjármű törzskönyvének birtoklására. Ez utóbbi rendelkezés az ismertté vált szerződéses konstrukciókban két, egymástól jól elhatárolható szabályozási módszerrel fordul elő.

Kapcsolódó

Az egyik - a gyakorlatban tipikusnak tekinthető - esetben a hitelezőnek a törzskönyv birtoklásához való joga, a felek között a kölcsönszerződés mellett létrejött külön megállapodás, jellemzően vételi jogot alapító szerződésen alapul. A vételi joghoz (ha a finanszírozott jármű tulajdonosa nem fizet, a járművet a finanszírozó veheti meg) kapcsolódik az elidegenítési és terhelési tilalom, mint járulékos jog.

A hitelezési gyakorlatban jóval ritkábban előforduló további - a bíróságok által nem egységesen megítélt - esetekben a törzskönyv visszatartásának joga önálló, más biztosítékhoz nem tapadó biztosítékként jelenik meg. Ebben az esetben a felek megállapodása szerint a hitelező a teljes kölcsöntartozás megfizetéséig jogosult a finanszírozott gépjármű törzskönyvének birtoklására. A törzskönyv kiadására irányuló perekben a bíróságok ez utóbbi szerződéses feltételt - a törzskönyv birtoklásához való jog önálló biztosítéki jellegét - ítélik meg eltérően.

A Kúria határozata szerint a gépjármű vásárlásának finanszírozására kötött kölcsönszerződés esetében önálló, atipikus biztosítékként is érvényesen kiköthető a hitelező javára a törzskönyv birtokban tartásának joga a teljes kölcsöntartozás visszafizetéséig, nincs jogi akadálya annak, hogy a felek ilyen tartalmú megállapodást kössenek egymással.