Kelet-Közép-Európában egyedül a budapesti 4-es metróvonalon alkalmaznak járművezető nélküli üzemet, de egész Európában alig található ilyen fejlettségű automata metróvonal, amelynek 99,96 százalék feletti a rendelkezésre állási szintje - írta Tarlós István főpolgármester és Győri Gyula, az NKH elnöke közös közleményében.

Az 4-es vonal végleges használatbavételi engedélyével Budapest egyik legjelentősebb közlekedési beruházása zárult le. A metróvonal építése 2006-ban kezdődött és 2014. március 28-án vehette birtokba az utazóközönség. A 2010-ben hivatalba lépő városvezetés a korábban kötött metrószerződések újratárgyalásával tízmilliárdokat szerzett vissza a városnak.

A 7,3 kilométeres, tíz állomást magában foglaló metró a budai végállomásáról, a kelenföldi vasútállomásról indulva a Bikás parknál, Újbuda-központnál, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren és a II. János Pál pápa téren áll meg, a végállomása a pesti oldalon a Keleti pályaudvar.

A vonalra összesen 15 darab, egyenként négy kocsiból álló egylégterű metrószerelvény érkezett, automata vezérléssel. Vonatkísérő személyzet csupán az utasforgalmi próbaüzem idején - 2015 őszéig - tartózkodott a szerelvényeken, hamarosan a járművekben található vezetőfülkéket is elbontják.