A Magyar Szerencsejáték Szövetség hatástanulmánya milliárdos nagyságrendűre becsülte a játéktermek és kocsmai nyerőgépek működését betiltó 2012-es törvénymódosítás okozta közvetlen veszteségeket. Az Európai Unió Bírósága idén júniusban mondta ki, hogy az adók többszörösére emelése, majd az engedélyek visszavonása egyik napról a másikra az uniós jogot sértő intézkedés volt, ám a magyar igazságszolgáltatásra bízta, hogy a sértetteknek elégtételt szolgáltasson. A bíróság ezért a panaszokat visszautasította, megerősítette azonban: a követelések a hazai jogorvoslati fórumok előtt érvényesíthetők. Egyelőre nem tudni, hogy a jogorvoslat mennyire lesz hatékony, mert a jogalkotással okozott károk miatt korábban nem lehetett perelni az államot - írja a Népszabadság.

2011-ben még 22 ezer nyerőgép üzemelt, ám számuk a játékadó ötszörösére emelésének hatására négyezer alá csökkent. A parlament arról is döntött, hogy nyerő automatákat 2012 októberétől csak kaszinókban lehet felállítani. A játéktermeket be kellett zárni, és a szórakozóhelyeken is véget vetettek a szerencsejátéknak. A vállalkozók így lehúzhatták a rolót, és dobhatták ki a berendezéseket. Ez a szövetség szerint önmagában 16 milliárd forint veszteséget okozott, míg további tízmilliárddal számoltak azért, mert a gépek telepítéséhez is beruházásokra volt szükség. Negyvenmilliárdos veszteséggel kalkulálnak amiatt, hogy a szerencsejáték-szervező cégeket fel kellett számolni - olvasható a napilapban. Ötezer alkalmazottat bocsátottak el.

Ez eddig nagyjából százmilliárd, és az ellehetetlenített vállalkozások elmaradt hasznáról még szó sem esett. A cégek éves bevétele legalább hatvanmilliárd forint volt, bár ennek felét játékadóként azonnal befizették, és számos más költségük is volt.

Az uniós bíróság szerint amennyiben a jogalkotó visszavon egy gazdasági tevékenység folytatására jogosító engedélyt, köteles ésszerű kompenzációs rendszert kialakítani, illetve olyan átmeneti időszakot előírni, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást. Magyarországon ez azonban elmaradt.