A november 7-i dátumozású, de a külügyminisztérium honlapján november 9-én megjelent kiírás szerint az érdeklődőknek minimum 500 ezer és maximum 700 ezer dollárt lehet megpályázniuk - írja az MTI.

A pályázatot a minisztérium demokráciával, emberi jogokkal és munkaügyekkel foglalkozó hivatala (DRL) hirdette meg, azzal a céllal, hogy "támogassa a Magyarország fővárosán kívül tevékenykedő médiumokat tényközlő riportok elkészítésében és (rádiók esetében) hallgatottságuk növelésében". A kiírás említést tesz a médiumok gazdasági fenntarthatóságának elősegítéséről is. A pályázóknak olyan tervezetet kell benyújtaniuk, amelynek révén "szélesedne a magyar állampolgárok hozzáférése az objektív információkhoz hazai és globális témákban". (Immár több mint egy éve nincs Népszabadság.)

Kapcsolódó

Pályázhatnak Budapesten kívüli nyomtatott sajtótermékeket előállítók, multimédiás és online tartalomszolgáltatók, rádiók. Pályamunkáikban célul kell kitűzniük a helyi hagyományos és online média minőségének javítását és a publikum szélesebb körű hozzáférését megbízható és nem félrevezető információkhoz.

Ugyanakkor lehet pályázni újságíróképzésre, a médiumok műszaki és pénzügyi támogatására is.

A pályázati kiírás szerint a benyújtott pályaműveknek tartalmazniuk kell azt a célkitűzést is, hogy munkájuk "demokratikus reformokhoz" vezessen. A minisztérium "új és kreatív megközelítésű" projekteket tervez finanszírozni.

Bárki pályázhat, de a minisztérium fenntartja magának a jogot, hogy vita és egyeztetés nélkül ítélje oda a pályázati összeget.  A pályázatok beadásának határideje 2018. január 19, a pályázati összeget 2018. május és július között kezdhetik folyósítani.

Volt előzmény

A 444 forrásai szerint a pályázatnak köze van David Kostelancik amerikai ügyvivő októberi beszédéhez: "a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. (...) A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett." A magyar kormány akkor is elég élesen reagált a kijelentéshez.