Egyszerű választ adott Martonyi János külügyminiszter a többnyelvű Euronews hírportál angolul is megjelent cikkében arra a kérdésre, miért nem tudta Magyarország jobban kihasználni az Európai Unió kínálta lehetőségeket. Ha összevetjük az elmúlt tíz év eredményeit a többi kelet-közép-európai ország sikereivel, akkor nem állunk az élen - ismeri el. Ennek az az oka, hogy első hat év kudarcait, nem igazán lehet korrigálni néhány év alatt - utalt az Orbán-kormány négy évére.

Baráth Etele, aki a korábbi szociálliberális kormányok alatt irányította egy ideig az uniós pénzek elosztását, azt mondta a Klubrádiónak nyilatkozva, hogy a 2015-ig lehívható támogatások öt százalékát már semmiképpen nem tudja megszerezni Magyarország. Ez a veszteség ugyan megfelelne az európai átlagnak, de csak akkor úszhatja meg ennyivel az ország, ha a tavalyi jelentős ugrás után idén és jövőre tovább gyorsulna a pénzfelhasználás tempója. Hasonló aggodalmakat más szakértők is megfogalmaznak. Jelenleg ideiglenesen nem utal Brüsszel, mert az átalakított magyar pénzelosztó rendszert átláthatatlannak tartja.

Kapcsolódó

Meg kell tanulni

Ellentmondásosan élték meg az uniós csatlakozást a vállalatok is. Nem kevés közülük azt emelte ki a határok megnyitásából és a kemény EU-s szabályok, illetve standardok bevezetéséből, hogy ezek veszélyeztetik működését, míg mások lehetőséget láttak az európai piac megnyitásában. Balogh Levente a Szentkirályi Ásványvíz Kft. vezérigazgatója azt mondta a portálnak, hogy ők úgy fogták fel az új helyzetet, hogy az a magyar vállalatoknak is olyan terjeszkedési lelhetőséget biztosít, mint a külföldieknek.

Gémesi György, a jelentős EU-s projekteket lebonyolító Gödöllő polgármestere arról beszélt a portálnak, hogy a vállalatok, az önkormányzatok, a kormányok döntéshozóinak többsége a csatlakozás előtt úgy vélte, hogy az ország kap egy nagy zsák pénzt, amit csak el kell osztani. Ezzel szemben az az igazság, hogy e forrásfelhasználás bonyolult folyamat, amelyet meg kell tanulni.

35 százalék

Vannak Magyarországon olyanok is, akik nem fogadják el az EU feltételeit, követelményeit - őket képviseli Jobbik, amelyet az Európa más országaiban is ismert euroszkeptikus politikai erők közé sorol az Euronews. Ezek hangja az elmúlt hét év egymásra rakodó pénzügyi és adósságválságai nyomán erősödött fel.

Balázs Péter volt külügyminiszter csak a konstruktív kritikának látja értelmét. A bírálatoknak hangot kell adni és a problémákat meg kell oldani. Azokkal azonban, akik teljesen elutasítják az európai együttműködést, nincs miről beszélni. Az Eurobarometer felmérése szerint a magyarok 35 százaléka erősen támogatja az ország EU-tagságát. Ez ugyan messze nem olyan magas, mint korábban, de jobb a 31 százalékos európai átlagnál.