Magyarország bruttó hazai terméke 2012 II. negyedévében 1,3 százalékkal csökkent csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a KSH. A nemzetgazdasági ágak többségének a teljesítménye stagnált. Míg az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 4,5 százalékkal növekedett, addig a mezőgazdaságé és az építőiparé jelentősen visszaesett. Az elmúlt két év növekedésének hajtóerejét jelentő exportorientált feldolgozóipar bővülése az elmúlt negyedévben megtorpant. 2012 első felében a magyar gazdaság teljesítménye 1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Idén elkerülhetetlen lesz a recesszió, ami technikai értelemben a második negyedévvel beállt, derült ki a részletes GDP adatokból. Ahogy azt a Napi Gazdaság már megírta a második negyedéves GDP adat első közlése után, a visszaesésért nagymértékben az építőipar gyenge teljesítménye, a továbbra is csökkenő beruházások voltak a fő felelősek. Utóbbival kapcsolatban külön aggodalomra ad okot, hogy a feldolgozóiparban is lanyhul az aktivitás. Ráadásul a régióban is a magyar gazdaság teljesítménye az egyik leggyengébb: a cseh gazdaság szintén 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez, míg 1,2 százalékkal esett az egy évvel ezelőttihez képest. A szlovák gazdaság viszont továbbra is dinamikusan, 0,7 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 2,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A román gazdaság 0,5 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 1,2 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest.

Kapcsolódó

A magyar gazdaság technikai értelemben is recesszióba került, mivel második negyedéve csökken a bruttó hazai termék. Idén emiatt elkerülhetetlen lesz a további zsugorodás, bár annak mértéke a második félévben tompulhat. A mostani visszaesésben bázishatás is érvényesülhetett, mivel egy éve a mezőgazdaság kiugróan jól teljesített, amitől valószínűleg most elmaradt az ágazat növekedési képessége.

A beruházások több negyedéve nem képesek pozitív értelemben hozzájárulni a GDP-hez. Az év elején még úgy látszott, hogy a Mercédesz-gyár és a hozzákapcsolódó fejlesztések akár a pozitív tartományba is lökhetik a beruházások alakulását. A gyár éppen a második negyedévben kezdte meg a termelést, de egyelőre ennek hatása alig mutatkozott meg a havi adatokban. Így értelemszerűen a negyedévi teljesítményhez sem tudott hozzájárulni. Elemzők szerint ugyanakkor ez a hatás érződni fog a harmadik illetve legkésőbb a negyedik negyedévben, így az év végén akár még pozitív előjelet kaphat a GDP-változás.

Az építőipari teljesítmény és a háztartások fogyasztása tekintetében viszont továbbra is rendkívül rosszak a kilátások, idén ez a két ágazat érdemben nem fogja tudni segíteni a növekedést. A következő évek teljesítménye pedig nagyban függ majd a költségvetés mozgásterétől. Feltételezhető, hogy az IMF-fel kötött megállapodásnak köszönhetően továbbra is rigorózus alkalmazkodáson fog átesni a magyar államháztartás, ami a közösségi fogyasztást hibernálhatja, és áttételes hatásként továbbra is jelentős jövedelem kivonást idézhet elő a háztartásokból. Elemzők ugyanakkor egy érdekes elemre számítanak a negyedik negyedévben, mégpedig arra, hogy a csillebérci CERN adatközpont 48 milliárd forintos beruházása valamit javíthat a beruházásokon, a hozzáadott értéke pedig a jövő év elejétől a szolgáltatásexporton keresztül valószínűleg igencsak pozitív lesz.

A magyar gazdaság növekedési lehetősége így elsősorban a külső konjunktúra alakulásától függ. Az export ágazat húzóereje ugyanakkor már a tavalyi negyedik negyedévtől kezdve érezhetően lassul, ahogy az eurózóna gazdasági teljesítménye is lefulladóban van.