A GFK szerint az uniós átlagos bővülés alig haladja meg a várt infláció mértékét, vagyis reálértékben csupán csekély növekedés valószínűsíthető a kiskereskedelemben.

A tavaly elért 1,7 százalékos inflációs rátával az EU-28 újra közel járt a fogyasztói árak Európai Központi Bank (ECB) által meghirdetett 2 százalékos növekedési céljához. A GfK tekintettel arra, hogy az ECB úgy döntött 2019-ig változatlanul hagyja az alapkamatot, idén a kiskereskedelem 2017. évihez hasonló alakulására (1,8 százalékos bővülés) és az árak 1,9 százalékos emelkedésére számít. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az előrejelzés nem számol az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita további eszkalálódásával.

Kapcsolódó

Nem jött be a vasárnapi boltzár

A tanulmányban elemzik a magyarországi kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartását tiltó jogszabály - amelyet 2015-ben vezettek be és egy évvel később vissza is vontak - hatásait, megállapítva, hogy az nem volt képes feltartóztatni a láncba szerveződött kereskedelmi szereplők és különösen a diszkontok terjeszkedését, mert a fogyasztók alapvető napi fogyasztásicikk-beszerzéseiket továbbra is a nagy láncok üzleteiben végezték, csupán a hét más napjain.

Kiemelték, hogy a rendelkezés hatására drasztikusan visszaesett a vasárnap kiskereskedelmi forgalomban képviselt súlya. A gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) heti forgalmából a 2014. március-augusztusi időszakban még 11 százalékkal részesedett a vasárnap, 2015. azonos időszakában ez 2 százalékra esett vissza, és a vasárnapi boltzár eltörlését követően sem érte el a szabályozást megelőző szintet.

A gyakorlatban a jogszabályra a láncok a kereskedelemben dolgozók számának csökkentésével reagáltak, ami egyben az alkalmazottak hétköznapi munkaterhelésének növekedésével járt a GfK tanulmánya szerint.