Az uniós országok kormányai számos intézkedést hoztak az energiaárak emelkedésének enyhítésére. Az intézkedések három csoportba sorolhatók – állapítja meg friss tanulmányában a több mint 1600 vezető közgazdászt magába foglaló nemzetközi hálózatot működtető, független, nonprofit CEPR gazdaságpolitikai kutatóközpont szakpolitikai portálja.
A VoxEU.org-on megjelent tanulmányt az Azénpénzem.hu szemlézte.
Kapcsolódó
A tagállamok a háromféle támogatást (bevételi politika, árpolitika, egyéb) különböző arányban alkalmazzák, aminek a következménye leginkább az, hogy a különböző országok különböző arányban terhelték meg ezzel a költségvetésüket. Az EU-ban eddig bejelentett kormányzati intézkedések zöme árpolitikai intézkedés, ami jellemzően a közvetett adók csökkentésének formájában jelent meg.
Ennek az egyik fő magyarázata az, hogy ezt a legegyszerűbb bevezetni, ugyanakkor ez a megoldás csökkenti a kiútkeresési kedvet is, mivel az energiaáraknak nincs vagy kevésbé van hatása a keresletre - írják a cikkben -, így az érintettek nem kapnak elég impulzust például az energiahatékonyság növelésére vagy az alternatív energiaforrásokra való átállásra.
A bevételi politikába csomagolt intézkedések lényege, hogy a fogyasztó valamilyen pénzbeli vagy természetbeni (mint az energiautalvány) ellentételezést kap a helyzet kezeléséhez. A tanulmány szerint ez esetben erősebben megmaradt az energiatakarékosságra ösztönzés, pontosan célozhatók a támogatások, amiket viszont nehezebb bevezetni (mivel például rászorultsági protokoll kell hozzá), igaz a megszüntetésük könnyű.
Az egyéb kategóriába a cége, iparági támogatások, illetve az állam számára bevételnövelő intézkedések (mint amilyen az extra-profitadó is) jelentik.
A tanulmány arra jutott, hogy miközben a magyar kormány extra módon (az uniós átlagban 0,6 százalékos, GDP-re vetített hatáshoz képest 1,2 százalékkal) beavatkozott a folyamatba, annak költségeit nem tolta részben sem a költségvetésre, mint másutt, hanem a költségvetésen kívül "mindenki másra" hárította.
Az extraprofitnak elnevezett, nyereségre kivetett adók pedig jellemzően nem a váratlan nyereséget elkönyvelőket sújtják, hanem – írja az azenpenzem.hu – zömében ötletszerűen, illetve egészen más szempontok szerint vetették ki őket.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve