Az előző hónapokban már mindenki azt vizsgálta, hogy vajon a januártól 27 százalékra ugró áfából mennyi és mikor megy át a fogyasztói árakba. Vannak elemzők, akik szerint fél százalékponttal emelheti a 2012-re becsült átlagos inflációt, mások szerint akár 1,5 százalékpont sem elképzelhetetlen − mindez az év első három-négy hónapjában fokozatosan áramlik majd át az árakba. A Napi Gazdaság konszenzusa szerint átlagosan 4,9 százalékos drágulás várható idén, amelyből az év első hónapját 5,0 százalékra becsülik piaci elemzők, ez havi szinten 1,6 százalékos drágulást jelent. Az adatot a KSH jövő kedden publikálja.

Az áfán túl a volatilis árfolyam jelenti a másik nagy kockázatot, amely ránehezedik a kereskedőkre. Már tavaly év végén gyengülésnek indult a forint, és ez csak tetőzött január elején, amikor historikus csúcsára került. Vannak, akik szerint már korábban is megjelent az árakban, azonban Kondrát Zsolt, az MKB közgazdásza szerint ennek nem voltak egyértelmű jelei. Az elmúlt hetekben ráadásul konszolidálódott az árfolyam, így elképzelhető, hogy "lenyelik" a kereskedők a veszteség egy részét. A mostani 290−295-ös szint az euróval szemben ugyan nem olyan erős, hogy ezt biztosan ki lehessen még jelenteni, és az áremeléseknél is nehéz lesz megkülönböztetni az áfaemelés hatásától.

A mostani forintkurzus azonban nem végleges, az év későbbi részeiben gyengébb szintek is elképzelhetőek − véli Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. A béroldalról is úgy tűnik, hogy felfelé mutatóak a kockázatok. A minimálbér-emelés és a bérkompenzáció összhatása még kiszámíthatatlan. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az MNB monetáris tanácsa a jelek szerint nem tesz meg mindent a 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében.

A várakozások szerint a fogyasztói árindex idei pályája nem mutat majd nagy ingadozást, az év nagy részében egy szűk sávban mozoghat a mutató. Idén még várható lesz újabb jövedékiadó-emelés, azonban főleg a bázishatások mozgatják majd a fogyasztói árak éves ütemét − vázolta Kondrát. A novemberi adóemelések "kifutása" csökkentheti hirtelen az árindexet, amely így év végére 3,8 százalékra mérséklődhet, és külső sokk hiányában 2013 végére a hivatalosan megjelölt cél közelébe, 3,1 százalékra csökkenhet.