Kálmán Alajos egész szakmai életpályáját az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben töltötte, 1958-tól munkatársaként, majd 1978-tól 2005-ös nyugdíjba vonulásáig az intézet röntgendiffrakciós osztályának vezetőjeként.
Kutatási tevékenysége során több száz vegyület szerkezetét derítette fel, illetve bizonyította; 373 tudományos közleménye, több tucat egyéb szakmai tanulmánya, könyve, könyvfejezete, egyetemi jegyzete jelent meg. Publikációira közel 4500 hivatkozás gyűlt össze - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint írják, a hazai és nemzetközi tudományos társadalom aktív résztvevőjeként Kálmán Lajos elnöke volt a Magyar Kémikusok Egyesületének. A Nemzetközi Krisztallográfiai Unió (IUCR) végrehajtó bizottságának tagja, a szervezet alelnöke, valamint az IUCR képviselője volt az Európai Fizikai Társaságban. Munkásságát számos kitüntetéssel, Akadémiai Díjjal (1975), Széchenyi-díjjal (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, Hanus-medállal, Podmaniczky-díjjal, Fabinyi Rudolf-emlékéremmel, Than Károly-emlékéremmel és Náray-Szabó István díjjal ismerték el.
Címlapkép forrása: Pixabay
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve