Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 1,8 milliárd forint összegű jogdíjat fizet ki több mint százezer magyar és külföldi zenésznek. A kifizetett összeg 200 millió forinttal meghaladja a megelőző év rekordösszegét.

A gyarapodás részben a zenepiac bővüléséből, részben az EJI érdekérvényesítési munkájának hatékonyságából adódik. Az egyesület mintegy négy és félmilliárd elhangzást dolgozott fel – írja a vg.

Az EJI 14 milliónál is több rádiós, illetve televíziós elhangzás adatát feldolgozva osztott fel 1,3 milliárd forint jogdíjat, 200 millióval többet, mint egy évvel ezelőtt. Az idén 57 ezer magyar és külföldi zenész részesült jogdíjban, ugyanannyi, mint tavaly. A jogdíjfelosztás során több mint 500 ezer felvételt azonosítottak be az EJI munkatársai.

Teljesen más számok szólnak az online térben

Ebben az évben az EJI csaknem kétszázmillió forintot osztott fel, négymilliárdnál is több internetes elhangzás adatai alapján. A számok azt mutatják, hogy a közönség más előadókat és felvételeket hallgat internetes forrásokból, mint amelyeket a rádiók sugároznak.

A streamingszolgáltatók leghallgatottabb dalai között egyre több a magyar felvétel, bár arányuk az összes lejátszásban még így sem jelentős.

A zenét felhasználó boltok, vendéglátó- és szálláshelyek által megfizetett jogdíjat az EJI idén 120 milliónál is több elhangzás feldolgozása alapján osztotta fel. 

Tavaly is volt olyan hangfelvétel, amelyet harmincezernél is többször szólaltattak meg a különböző üzletek és szálláshelyek. A legtöbbet játszott felvételek között a magyar zenék aránya kevesebb, mint tíz százalék. A tíz legmagasabb összegű jogdíjban részesült előadó közül egy volt magyar.

Azok az előadók is jogdíjban részesülnek, akik akár sok évtizeddel ezelőtt készítettek felvételt az akkori közmédia vagy az állami hanglemezgyár számára. Az érintett felvételek előadói között az EJI idén közel 150 millió forintot osztott fel.

A jogdíjból viszonylag nagy arányban részesülnek olyan előadóművészek is, akik már nem aktívak, de felvételeiket ma is hallhatja a közönség. A rádiós ismétlési jogdíjban a közmédia által készített felvételek előadói részesülnek, míg a hangfelvételek kiegészítő díjazásában a meghosszabbított védelmi idejű, vagyis az ötven évnél régebbi hangfelvételek előadóművészei.