A KSH jelentése szerint januárban 4,7 százalékos volt a 12 havi inflációs ráta, decemberhez képest pedig 1,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, míg az államháztartás első havi hiánya - 44,4 milliárd forint - bőven elmarad az időarányosan várhatótól. A lendületes bérkiáramlás, a hatósági árak emelkedése, az olajárakban rejlő bizonytalanságok miatt azonban az év eleji kedvező kép várhatóan romlani fog. A NAPI Gazdaság elemzői felmérése mindkét mutató esetében lényegében a ténylegessel megegyező indexeket jelzett előre, így a piacot nem érték meglepetésként az adatok. Az inflációs trend szempontjából érdemes megvárni az első negyedév adatait - véli Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza. A maginfláció 5,3 százalékos volt januárban, a nyugdíjasok átlagos fogyasztói kosara pedig 3,9 százalékkal került többe az egy évvel korábbinál. Az év első hónapjában mindössze egyetlen árufőcsoport részindexe mutatott árcsökkenést, a ruházati cikkek a szezon végi kiárusítások miatt átlagosan 1,7 százalékkal lettek olcsóbbak egy hónap leforgása alatt. Az árfolyamhatást leginkább tükröző tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal drágultak decemberhez képest. Az áremelkedés nem a január közepi spekulációs támadások következtében jelentősen gyengülő forintnak köszönhető, inkább szezonális okokra vezethető vissza - vélik az elemzők. Az államháztartásban két tényezőre vezethető vissza a mérsékelt januári hiány: a tavalyi év végén felgyorsított áfa-visszautalás tehermentesítette a januári gazdálkodást, és az első hónapra számolták el az orosz államadósság után befolyt 18,5 milliárd forintot is. Az előrehozott kifizetéseknek tudható be ugyanakkor a lakástámogatási keret időarányost meghaladó megcsapolása, illetve a tb-alapok megugró hiánya. Az áfa kapcsán a Pénzügyminisztérium pénteki tájékoztatóján elhangzott, hogy a kiutalások átcsoportosítása az ESA-95 szerinti elszámolási módszertanra való áttérés miatt nem volt elkerülhető. További részletek a hétfői NAPI Gazdaságban