A devizahitelek törlesztőrészleteinek alakulásakor az irányadó svájci kamaton kívül hazánk országkockázati felárának változását is figyelembe kell venni - mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Bankszövetség alelnöke a jegybank devizahitelekről szóló dolgozata kapcsán. Gyuris Dániel megjegyezte: Magyarország CDS-e a válság előtti években átlagosan 1,9 százalék volt, 2008 óta viszont 3,9 százalékra nőtt.
A jegybank értékelése szerint a hazai bankok évi 60-70 milliárd forint többletbevételt tudtak elérni az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. A tanulmány kimondta, hogy a deviza(alapú) hitelek mögött deviza van, ám arról nem szólt, hogy a referenciakamat mellett van egyéb tétel is, ami a banki forrásköltséget emeli.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve