A lap cikke szerint az ún. Erste-ügyben az adós azt állítja, a közjegyzőnek - az uniós szabályok miatt - a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Az Európai Bíróság - amely ősszel tárgyalja az ügyet - lényegében arról dönt majd, hogy elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. S akár az is kiderülhet, hogy a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket.

Lehóczki Balázs, a luxembourgi bíróság sajtóosztályának munkatársának tájékoztatása szerint egy magánszemély 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt a pénzintézettől. Az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amit közjegyzői okiratba foglaltak. A dokumentum akkor nyert különös jelentőséget, amikor az ügyfél nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket. Az irat miatt ugyanis a végrehajtás megindításáért a hitelintézetnek nem kellett bírósághoz fordulnia: elegendő volt a közjegyzőt megkeresnie, s indítványoznia az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását. A közjegyző eleget is tett a bank kérésének.

A hitelfelvevő szerint azonban a folyamat jogszerűtlen volt. Szerinte a közjegyzőnek - az uniós szabályok miatt - a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyet az év elején a Fővárosi Törvényszék utalta az európai fórum elé, azt tudakolva, megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak az a magyar szabály, amely lehetővé teszi a végrehajtás megindítását anélkül, hogy a kölcsönmegállapodást bármely hazai bíróság felülvizsgálta volna. Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy az európai szabályok kimondják: a bíróságnak tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a szerződésében tisztességtelen kikötésre bukkan.