A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvényeket 247 igen szavazattal, 33 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A kormány a módosítást korábban azzal indokolta, hogy racionalizálni kell a jelenleg széttagoltan működő területi területfejlesztési szervezetet, amely a szakminisztérium szerint indokolatlan párhuzamosságokkal és alacsony hatékonysággal működik. Ezért 2012. január elsejei hatállyal megszüntetik a korábban kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsokat, a kistérségi fejlesztési tanácsokat és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot is. Kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács marad meg, amihez az előterjesztő szerint fejlesztéspolitikai érdek fűződik.

A módosítás értelmében a regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat lesz, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsé pedig Budapest Főváros Önkormányzata, illetve a Pest Megyei Önkormányzat, attól függően, hogy melyikük illetékességi területét érinti egy adott ügy.

A kistérségi fejlesztési tanácsok esetében az előterjesztés szerint nincs szükség a jogutódlás rendezésére, mert a tanácsok feladatait az utóbbi években ténylegesen a többcélú kistérségi társulások látták el, és az ezzel kapcsolatos szerződéseket is a többcélú kistérségi társulásokkal kötötte meg az állam.

A törvénymódosítás értelmében állami kézbe kerülnek a regionális fejlesztési ügynökségek. A módosításban az szerepel, hogy a regionális fejlesztési ügynökség a megszűnő regionális fejlesztési tanácsok és megyei területfejlesztési tanácsok könyveiben 2011. december 31-én szereplő értéken, térítésmentesen kerül a magyar állam tulajdonába.

A módosítás a már korábban elfogadott új önkormányzati törvénynek megfelelően jelentősen kibővíti a megyei önkormányzat területfejlesztési hatáskörét. A feladatok felölelik a területfejlesztési döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozását, nemzetközi együttműködési megállapodások megkötésének lehetőségét, valamint számos lényeges kérdésben a megyei önkormányzat véleményezési jogot kap. A megyei önkormányzat a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról dönt majd, ugyanakkor beszámolási kötelezettség is terheli.

Mindazokra az esetekre, amikor a megye területén túlmutat egy-egy területfejlesztési ügy, létrejön a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, amely az érintett régiók területét alkotó megyék, illetve főváros képviselőiből áll, viszont önálló szervezete nincs, titkársági teendőit az erre kijelölt megyei önkormányzat hivatala látja el. Hasonló alapon jöhet létre a megyei területfejlesztési konzultációs fórum, amelynek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. Ennek a fórumnak sincs önálló szervezete, titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti képviselő-testület hivatala látná el.

A módosítás jövőre bevezeti "a szabad vállalkozási zóna" fogalmát is, amellyel a munkavállalás és az ipar megtelepedését akarják ösztönözni. A szabad vállalkozási zóna olyan, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált terület lehet, ahol egy külön törvény által meghatározott módon pénzügyi és más kedvezményeket lehet biztosítani. A javaslat ugyanakkor változatlanul biztosítja a helyi önkormányzatok számára az ipari parkok és más fejlesztési egységek létrehozását.