A magyar élelmiszeripar adó- és járulékterhei jelenleg is messze meghaladják az európai versenytársak hasonló költségeit. Így a magyar fogyasztó jelenleg is az EU-átlagot messze meghaladó adótartalom mellett juthat hozzá az élelmiszerekhez. A népegészségügyi termékadót (neta) ezért nem növelni, hanem csökkenteni kellene.

Az elmúlt időszakban a kormányzati szakmapolitikai megnyilatkozások az élelmiszeripar stratégiai ágazatként való kezelését kezdeményezték. Az éveken keresztül csökkenő fogyasztás és a növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és több ezer munkahely megszűnését eredményezték. Nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékű az élelmiszerek többsége esetén alkalmazott 27 százalékos áfa, csakúgy, mint az élelmiszer termékpálya szereplőire kirótt élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a neta. Az ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók, összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okozva a szektornak.

Surján László, a KDNP alelnöke március 5-én jelentette be, hogy  a népegészségügyi termékadó kiszélesítését javasolja a párt.

Eszerint konzultálni szeretnének arról, hogy ez a jelenlegiek mellett pontosan mely termékeket érinthetne, illetve, hogy a mértéke adott esetben hogyan változhat.

A NAK egyetért azzal, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, valamint a népegészségügyi mutatók javítása kiemelt fontosságú társadalmi feladat. Ezt azonban nem az egyes termékcsoportok megadóztatásával kell megoldani, hanem valamennyi érintett közreműködésével létrehozott társadalmi összefogással. Emiatt is támogatta a kamara az Együtt a fogyasztókért elnevezésű kezdeményezést, amely a magyar élelmiszeripari cégeket arra ösztönzi, hogy tevékenységük során fordítsanak kiemelt figyelmet a népegészségügyi szempontokra.