Úgy tűnik, a kormány teljesíti azt az ígéretét, hogy az év első felében egyfajta konszolidációs szakaszt nyit a törvényalkotásban, legalábbis az első negyedévben elfogadott jogszabályok száma azt mutatja, hogy visszavettek a törvénygyártás tempójából - derül ki a Policy Agenda kutatóintézet elemzéséből. A második negyedévben öt kiemelkedő ügy kerülhet a parlament elé.

Az első az új Büntető Törvénykönyv, amelynek társadalmi vitája már az első negyedévben megkezdődött. A törvény tervezetét szakmai szervezetek is bírálták, és változtatásokat javasoltak. A Btk.-nak már februárban az Országgyűlés elé kellett lett volna kerülnie, ám a kidolgozás menete lassúbb az eddigi törvényhozási tempónál és a kormány feltehetőleg erősebb társadalmi konzultációt akar Ennek ellenére a Policy Agenda további nyílt konfliktusokra számít a törvény kapcsán.

Nem lesznek nagy tüntetések

A választási eljárásról szóló törvény vitája kapcsán várhatóan ismét felerősödnek a választási rendszer egészével kapcsolatos viták, az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti törvények pedig azért válthatnak ki nagy érdeklődést, mert hatásuk miatt sokakat érintenek. A kutatók ugyanakkor ez utóbbi kapcsán nem számolnak olyan utcai demonstrációkkal, mint amilyenek az új Munka Törvénykönyvének elfogadását kísérték tavaly tavasszal.

A járások kialakításáról szóló törvény továbbviszi a mostani önkormányzati rendszer átalakítását. A javaslattal kapcsolatos politikai egyeztetések még mindig tartanak, ezért lehet, hogy a parlament csak a negyedév végén megtárgyalja a jogszabályt. A Policy Agenda szerint a kormány igyekszik olyan anyaggal előállni, amely bírja a kormánypárti frakciók támogatását. Ha ez nem sikerülne, akkor a Fidesz-KDNP-s képviselők egy része szembe fordulhat a törvényjavaslattal, ami megnehezíti, sőt akár meg is hiúsíthatja annak elfogadását.

A termőföldről szóló törvény vitája unalmas lenne, ha a földügyeket nem vennék körül erős indulatok. Emiatt azonban nehéz kiszámítani, milyen irányt vesz a jogszabály parlamenti tárgyalása. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került visszásságok a kormánypárti képviselőket is megoszthatják, ami jelentősen megnehezíti a javaslat elfogadását.

Mindent boríthat az IMF-megállapodás

A második negyedévben kerül a parlament elé például a postai liberalizációról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról és az Országgyűlésről szóló új törvény, amelyek esetleg szintén heves politikai csatározásokat generálhatnak.

Ugyanakkor továbbra is igaz - ami már az első negyedév munkáját is befolyásolhatta volna -, hogy az IMF-megállapodás előkészítésének felgyorsulása felboríthatja a tavaszi jogalkotási munkát. Amennyiben a kormány a gazdasági kényszerhelyzet vagy politikai szándék megszületése miatt még az első félévben alá akarná írni a hitelszerződést, akkor emiatt bizonyosan több törvény módosítását kellene napirendre tűzni.