A kormány intézkedései abban különböznek a megszorításoktól, hogy – a 2010 előtti lépésekkel szemben – nem közvetlenül a lakosságot érintik, nem a bérek, a nyugdíjak és a családtámogatások csökkennek, hanem a többletbevételt elérő ágazatokra hárítják a terheket - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a Hír TV-ben.

A bankszektorban több százmilliárd forintnyi előre nem tervezett profit realizálható arra visszavezethetően, hogy a járvány alatt a családok és a vállalkozások rengeteg pluszforráshoz jutottak, amelyek ott maradtak a pénzügyi rendszerben, továbbá az inflációs környezet és az alapkamat is nőtt. A többletbevétel egy részét kéri az állam a szektortól, hogy fizesse be közkiadások fedezésére - magyarázta a helyzet Banai.

Kapcsolódó

Kis mértékben ugyan, de Magyarországon is zajlik olaj- és gázkitermelés, amely profitabilitása szintén nagyban nőtt; ennek egy részét rezsitámogatásra átcsatornázzák.

A költségvetés készítésekor számoltak a háború hatásaival, azzal, hogy a korábban vártnál alacsonyabb, 4 százalék körüli lesz jövőre a növekedés, továbbá a magas energiaárak tartósan fennmaradnak és a kamatkörnyezet is magasabb lesz. Az "előre nem látható folyamatok kivédésére" 170 milliárd forint tartalékot különítenek el - idézte az államtitkár szavait az MTI.

Banai szerint az önkormányzatoknak valóban pluszkiadást jelent majd, hogy 2023-tól piaci áron juthatnak hozzá a gázhoz és a villamos energiához. Ugyanakkor a szektor támogatásai is nőnek; az például, hogy 2023-tól megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, 100 milliárd forintos többletbevételt jelent az önkormányzatoknak - ez pedig meghaladja a rezsiszámlát.