A jelenlegihez közeli, 247,1 forintos euróval, 26,7 dolláros Brent-olajárral, 0,854 dolláros euróval számolva 2001. decemberében 7,7 százalékos, 2002 decemberében 4,2 százalékos fogyasztói inflációt valószínűsít az MNB. Bár ezek a középértékek az idén decemberi 7 százalékos inflációs cél, illetve a jövő decemberi 4,5 százalékos inflációs cél körüli +/- 1 százalékos toleranciasávba esnek, a jegybank szerint a jelenlegi feltételek mellett idén 40 százalékos esélye is van egy 8 százalék feletti decemberi inflációnak. Elképzelhető a 6 százalék alatti infláció is - ennek esélye azonban csak 10 százalék. Jövő decemberre viszont már 40 százalék a túlzott dezinfláció, vagyis az infláció 3,5 százalék alá esésének valószínűsége, és 30 százalék az elégtelen dezinfláció, azaz az infláció 5,5 százalék felett maradásának esélye. Az infláció csökkentésére a jegybank leghatékonyabb eszköze a forintárfolyam. Az árfolyamra érzékeny iparcikkeknél - a hasonlóan széles sávot alkalmazó, a magyar gyakorlattal az MNB szerint összevethető görög és cseh példák alapján - egy év alatt az árfolyamváltozás 50 százalékának, két év alatt 75 százalékának begyűrűzésével számolnak. Így 2002-re enyhe árcsökkenés várható az iparcikkeknél, ez másfél év alatt 20 százalékkal mérsékelheti a fogyasztói árindexet. A széles sávot vagy lebegő árfolyamot alkalmazó íreknél, portugáloknál, svédeknél azonban még két év után is csak az árfolyamváltozás 40 százaléka jelent meg az ipari termékek áraiban. Ha Magyarországon is inkább az ő példájukhoz hasonlóan gyenge, mondjuk 33 százalék lenne az árfolyamváltozás árakban történő megjelenése, úgy mindkét év végén 0,4 százalékponttal magasabb lenne az infláció - jelzi az MNB. A szolgáltatásoknál az élénk belföldi kereslet, illetve a költségoldali nyomás miatt - a jelentősen mérséklődő nominális infláció miatt meglepetésszerű reálbéremelkedést jelez a jegybank - az iparcikkekét 6-8 százalékkal meghaladó drágulással számol a bank. Az élelmiszereknél - a bázishatás miatti idei csökkenéstől eltekintve - csak a jövő év második felétől valószínűsít jelentősebb áresést. A költségvetés az év első felében mindössze a GDP 0,4 százalékával bővítette a keresletet, a kiadások második félévben várható megugrása miatt az éves közvetlen keresletbővítés eléri a GDP 2,4 százalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya idén 2,2-2,5 milliárd euró (a GDP 3,8-4,3 százaléka), jövőre 2,7-3, milliárd euró (a GDP 3,9-4,5 százaléka) lehet az MNB szerint.