Magyarországon a külgazdasági stratégia magában foglalja az EU-val fenntartott kapcsolatokat, holott az valójában belgazdasági kereskedelemnek tekintendő, hiszen az unióban a külkereskedelmen alatt az EU-n kívüli kapcsolatokat értik - hívta fel a figyelmet előadásában Balás Péter. Az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatóságának főigazgató-helyettese az 50. közgazdász vándorgyűlésen elmondta: ebben a megközelítésben a magyar exportban a valódi kivitel aránya csupán 12-14 százalék, vagyis Magyarország elsősorban az EU többi tagállama felé nyitott gazdaság, az azon kívüli kapcsolatok átlag alattiak. A keleti nyitás politikája tekintetében tehát van hova fejlődni, ám itt a legfontosabb kérdés az, hogy milyen exportképes árualapot tudnak előállítani a magyar kkv-k azokra a piacokra, ahol rendkívül éles a verseny.

Balás azt is a külgazdasági stratégia alakítóinak figyelmébe ajánlotta, hogy a magyar exportban meghatározó multikra nemigen tudnak hatni, hiszen azok saját üzletpolitikájukat követik és nem is nagyon veszik igénybe a külgazdasági eszközöket. Balás felhívta a figyelmet arra, hogy a következő években a globális gazdasági növekedés motorja a feltörekvő régiókban - Ázsiában, Latin-Amerikában és bizonyos mértékig Afrikában - lesz, a fejlett világ növekedési kilátásai gazdaság- és pénzügypolitikai hibák miatt korlátozottak. Ehhez képest Afrikáról, ahol alacsony bázisról indul a növekedés, alig esik szó a külgazdasági stratégiában, de érdemes figyelni Brazíliára is.

Balás Péter a hamarosan elinduló kereskedőházi rendszer kapcsán aláhúzta: nincs lehetőség az exporttevékenység közvetlen állami vállalati támogatására, azaz egy állami tulajdonú külkereskedelmi cég működését alaposan át kell gondolni azért, hogy ne kerüljön összetűzésbe az EU szabályaival.