Egy hetes csúszással ma kerülhet sor a hulladékgazdálkodási törvény végszavazására, miután múlt hétfőn a kormány kérésére elhalasztották azt. A törvényt és módosításait a kabinet szerdai ülésén tárgyalta - tudta meg a Napi Gazdaság Online a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A csúszás oka, hogy a javaslatot a köztársasági elnök észrevételekkel kiegészítve megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
Az észrevételek közül egy volt tartalmi jellegű, amely a közszolgáltatók minősítésével kapcsolatban a jogorvoslat lehetőségének hiányára hivatkozott, a további javaslatok formai jellegűek voltak. Ezúttal a minősítés rendszerét és menetét egy külön jogszabály szabályozza majd - írta lapunknak küldött válaszában a tárca. A korábbi információk szerint módosító javaslatként bekerül, a lakossági hulladéklerakásra vonatkozó tarifák 2013. január elsejétől érvényes, évi 3 ezer forintos kivetését elhalasztják, azaz csak 2015-től vezetik be a díjfizetési kötelezetséget.
Utóbbi értesülést lapunk kérdésére az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, a szaktárca hivatalos közlése szerint "a hulladéklerakási járulék célja a hulladék eltérítése a hulladéklerakótól. A lerakási járulék a környező országokban már bevált és évek óta működő jogintézmény. Lényege, hogy a lerakás drágításával a hasznosításnak nagyobb teret és több lehetőséget biztosítanak, ezáltal a hulladék nagyobb arányban hasznosulhat. A hulladéklerakási járulék megfizetése után keletkező összeg kizárólag környezetvédelmi célokra fordítható. A lerakott hulladék mennyisége után tonnánként 3000 forint fizetendő a jövő évtől kezdve". A hulladéklerakási járulékot a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az ártalmatlanítási művelet végzője fizeti meg, a törvényben foglalt központi árszabályozásnak köszönhetően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjában az nem fog megjelenni, így a lakosságot nem érinti, épp ezért lesz kénytelen a közszolgáltató a hasznosítás irányába terelni a hulladékáramot.
A hibrid megoldás a leghatékonyabb
A hulladék visszanyerési rendszerek országonként eltérőek, az Európai Bizottság felmérésből viszont az derül ki, hogy a legjobb teljesítményt azok a nemzetek mutatják, amelyek együttesen alkalmazzák a gazdasági szabályozó eszközöket, és a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezeteken keresztül finanszírozzák a hasznosítást. Ilyen például Ausztria, Belgium és Németország, de visszatér a rendszerhez Hollandia is, ahol a csomagolást terhelő adót az ipar által finanszírozott csomagolási hulladék begyűjtési rendszer váltja fel 2013. január 1-jétől. A 2008-ban bevezetett csomagolási adó - amely megfelel a magyar termékdíjnak - eltörlését elsősorban a költségcsökkentés szándéka motiválta. Becslések szerint a csomagolási adó eltörlésével és a gyártói felelősségi rendszer visszaállításával nemzetgazdasági szinten évente mintegy 115 millió eurót spórolhatnak a hollandok.Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve