A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-hez kedden eljuttatott sajtóközleményében, amelyben a MEKH és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványáról tájékoztatott azt írták, Magyarországon a távhőtermelőknél még mindig a földgáz felhasználása a legjellemzőbb, azonban a napenergia termikus hasznosítása mellett a geotermikus energia is egyre növekvő szerepet tölt be: felhasználása két év alatt 60 százalékot emelkedett.
A kiadványból kiderül, hogy a távhőszolgáltatók értékesítési adatai alapján tavaly a hődíj jellegű árbevételek 78 milliárd forintra nőttek, az azt megelőző évben 74 milliárd forintot tettek ki. A vásárolt hő költsége 2017-ben meghaladta a 72 milliárd forintot, 2016-ban 77 milliárd forint volt.
A távhőtermelésben foglalkoztatottak száma meghaladta a 2000-t, a távhőszolgáltatásban pedig megközelítette a 3000-t.
A szolgáltatói hőközpontok száma tavaly 2016-hoz képest kétezer alá csökkent, a felhasználói központok száma pedig meghaladta a 13 ezret, a hőfogadó állomásoké pedig 7242-re nőtt.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve