A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Idén az év elején a létszám- és keresetstatisztika a foglalkoztatás számottevő csökkenését mutatta. Egyes elemzések szerint a minimálbérek 20 százalékos emelése a bérkompenzáció ellenére olyan költségterhet ró a vállalatokra, amelynek hatására a cégek máris jelentős elbocsátásokba kezdtek. Valójában a jelenleg rendelkezésre álló adatokból nem lehet ilyen egyértelmű következtetést levonni: bár a gyenge gazdasági környezetben a vállalatok munkakereslete igen visszafogott, a minimálbér-emelés foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról még korai lenne nyilatkozni.

Átmeneti év eleji visszaesés

A teljes gazdaságban foglalkoztatottak számának januári csökkenése részben magyarázható a közmunkaprogramokkal. E programok minden év elején megújulnak, így már tendenciának tekinthető, hogy az év eleji hónapokban az állami szféra létszáma visszaesik, majd a közmunkaprogramok feltöltésével az év második felében tetőzik. A munkaügyi központok adatai azt is megerősítik, hogy a visszaesés a korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is átmeneti: az újonnan regisztrált munkanélküliek száma januárban jelentősen megugrott, februárban azonban  a támogatott (közmunkás) álláshelyek kiírásával párhuzamosan  már korrigálódott. Ha eltekintünk a közfoglalkoztatottaktól, az állami szférában foglalkoztatottak számát a kormányzat szigorodó bértömeg-gazdálkodása befolyásolja: a közalkalmazottak és köztisztviselők száma az elmúlt egy-másfél évben folyamatosan mérséklődött.

Kapcsolódó

A létszám- és keresetstatisztika szerint azonban januárban nemcsak a közmunkások, hanem a versenyszférában foglalkoztatottak száma is csökkent, mintegy harmincezer fővel. A visszaesés mértékét a munkaerő-felmérés, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztrált munkanélküliekre és csoportos létszámleépítésekre vonatkozó adatai viszont nem erősítették meg. Ráadásul a januári visszaesés kizárólag az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisvállalatoknál jelentkezett, pedig a korábbi években a versenyszféra kisebb és nagyobb vállalatainak létszáma szoros együttmozgást mutatott.

Mi okozta az elbocsátásokat?

Az elbocsátásokat több elemzés a minimálbér-emelés költségével hozta összefüggésbe. A létszám csökkenése azonban egyformán tetten érhető a minimálbér-emelés által jobban érintett, alacsonyan "bérező" vállalati körben és az átlag feletti bérekkel rendelkező vállalatoknál is. A januári bér- és létszámváltozások mértéke között gyakorlatilag nem mutatható ki összefüggés, ezért pusztán a januári adatok alapján egyelőre nem lehet következtetni minimálbér-emelés miatti elbocsátásokra.

A létszámcsökkenés okát inkább a létszám- és keresetstatisztika módszertanához érdemes kötni. Míg a nagyobb vállalatokról teljeskörűen állnak rendelkezésre adatok, a kisebb vállalatokból évente változó mintát vesz a statisztikai hivatal. A korábbi években is láttunk már hasonló mértékű létszámmozgásokat az év elején, bár ezek jellemzően a létszám növekedését mutatták. A mostani csökkenés azt jelenti, hogy januárban a tavalyinál kisebb átlagos méretű vállalatokat figyel meg a KSH. Ez azonban nem feltétlenül (mintavételi) hiba, azt is jelezheti, hogy a versenyszféra kisvállalatai körében már 2011-ben is kedvezőtlenebbek lehettek a foglalkoztatási folyamatok, mint azt korábban gondoltuk.

Tovább apadhat a létszám

Miközben tehát a minimálbér-emelés foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról még korai lenne nyilatkozni, az nagyobb biztonsággal állítható, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak száma a konjunkturális kilátások romlásával párhuzamosan 2011 végén már mérséklődhetett. Idén a gyenge gazdasági környezet hatására a versenyszféra létszámának további mérséklődésére számít az MNB.

Bár a bérkompenzációval kapcsolatos adminisztráció bonyolult, igénybevételével a bérköltségek legfeljebb 5 százalékkal emelkednek. Ráadásul a kormány az eredetileg tervezett, nagyjából 190 milliárd forintos kompenzációt kibővítette további 20 milliárddal, amelyre azok a vállalatok pályázhatnak, amelyeknek az ötszázalékos emelés is problémás. Bár az adóátalakítás minimálbér-emeléssel és bérkompenzációval összekötött korrekciója bonyolult megoldás lehet, ám az emiatti jelentős leépítések elkerülhetők. Igaz, ehhez az szükséges, hogy a vállalatok rászánják az időt és energiát a feltételek megismerésére, a pályázatok kitöltésére és a kompenzáció nyújtotta lehetőségek kihasználására.

Szörfi Béla, MNB