A magyar lakosság egyre inkább az állami megoldásokat, mint a piaci alternatívákat részesít előnyben, ráadásul ez az elmúlt években brutális mértékűre erősödött - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az 53. közgazdász vándorgyűlésen, Miskolcon. Ennek eredménye az, hogy szinte mozdíthatatlan az államháztartás, óriási az állami jövedelemcentralizáció, továbbá a politikai marketingszempontok alapján születnek döntések, a hosszútávú célok figyelembe vétele helyett.

Kovács szerint ennek a túlzott politikai marketingnek óriási szerepe volt abban, hogy a köz- és magánfinanszírozási határok átjárhatósága egyirányúvá vált, vagyis amíg jól mennek a dolgok, az az egyén javát szolgálja, de ha rosszra fordulnak, állami gondoskodásra jelentkezik igény. Ezzel a szemlélettel magyarázható a brókerbotrány károsultjainak a megsegítése, a férfiak 40 év utáni nyugdíjazásának lehetőségének felmerülése.

Leírni az összes NAV-kinnlévőséget

Az állami beavatkozás iránti növekvő szükségletek mellett növekvő forráskorlátosság is mutatkozik, vagyis a lakossági elvárások kiszolgálása helyett a gazdasági növekedés megalapozására kellene koncentrálni, hogy a jövőben nagyobb mozgástér legyen a jóléti kiadásokra. (Megjegyzendő, hogy a kormány maga is rájátszik arra, hogy a választók előtt az állam megmentő szerepét erősítse - a szerk.) A lakossági elvárásokat teljesítő állam túlzott szerepe, forráselszívása - a kiadások között OECD-összehasonlításban kirívóan nagy az általános közszolgáltatások és a gazdaságfejlesztés súlya - abban is megmutatkozik, hogy a 3 százalék körüli gazdasági növekedést sokkal több verejtékkel tudjuk összehozni, mint kellene. Kovács kiemelte ugyanakkor, hogy az idei az első év, amikor az államadósság menedzselésére kevesebbet költünk, mint az egészségügyre, illetve kisebb centralizáció valósul meg 2015-2016-ban, mint korábban.

A jövőre vonatkozóan több kívánatos tételt is felsorolt Kovács: ezek között említette az állam igazgatási költségeinek csökkentését, valamint hangsúlyosan beszélt arról, hogy az egészségügyben és a felsőoktatásban megindult modernizációs folyamokkal nyugvópontra kell jutni, meg kellene erről állapodni.

Úgy vélte: nagy lélegzetet kellene venni, és leírni az összes NAV-kintlévőséget, a kkv-knél pedig - amelyek sokan vannak, de GDP-hez való hozzájárulásuk alacsony és nem is látszik, hogy növekedne - meg kell szüntetni a járadékvadász magatartást, viszont a területre irányított támogatásaikat növelni kell.

Balog Ádám: drágán működnek a bankok

A magyar bankszektorban az eszközarányos működési költség még mindig 3 százalék körüli, szemben az uniós 2 százalék körüli átlagszinttel - mondta Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója. Mindez az előző évekbeli költségcsökkentés ellenére van így, holott a bankfiókok száma 9, az alkalmazottak száma 13 százalékkal csökkent a válság eleje óta - és folyamat még minidig tart.

A bankok számára az új stratégiai irányai: egyrészt a költség- és mérlegoptimizáció, másrészt a niche banking átgondolása - ágazati fókusz vagy befektetési banki elmozdulás, harmadrészt pedig az innováció (ügyfélkapcsolatok újraértelmezése és az etikus bankolás). Az MKB mint nagybank számára a harmadik irány tűnik a leginkább kárhatónak - fogalmazott Balog.