A 46,5 hektáros csillebérci úttörőtábor tulajdonjogáért 2000-ben indított pert a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) és társai ellen.

A felperes annak megállapítását kérte, hogy érvénytelen az az ajándékozási szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre (Demisz) ruházta a csillebérci ingatlan tulajdonjogát, és indítványozta az eredeti állapot helyreállítását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Mohácsy Zsuzsanna elmondta: 2004-ben egy közbenső ítéletben már megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy érvénytelen a terület ajándékozásáról szóló szerződés, az érvénytelenségnek pedig jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása. Ilyen értelemben tehát az érvénytelenség kimondásával előrevetíthető volt, hogy - mivel a terület eredetileg a magyar államé volt - az állam visszakapja azt.

A keddi döntés lényegében arról szól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban be kell jegyezni a magyar állam tulajdonjogát, és ezzel az állam tulajdonosává válik az ingatlannak. A közbenső ítélet után az ingatlan-nyilvántartási helyzetet kellett rendeznie a bíróságnak, például kétséges volt a közbenső jogszerzők jogi helyzete, és változtak a jogszabályok is, ezért húzódott el az eredeti állapot helyreállítása körében a bíróság. Az ítéletet 15 napon belül írásba foglalják.

A valasz.hu szerdán számolt be arról, hogy értesülésük szerint kedden a Fővárosi Ítélőtábla "100 százalékban visszaadta az államnak az 1989-ben kijátszott csillebérci úttörőtábort a rajta álló vadászházzal együtt". Mint írták, az úttörőtábor mellett a vadászház is az államé lett, a vesztes alpereseknek - a Magyar Úttörők Szövetségének, a Bau-bércnek és a Mobilbernek - el kell hagyniuk a területet.