A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 693 ezer fő volt, 6 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az idei év első tíz hónapja alatt a bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,8 százalékkal haladták meg az előző évit - derül ki a KSH pénteki adataiból.

A költségvetési szféra visszavágása tolta a negatív tartományba a létszámváltozást

A létszámadatot a versenyszféra eredményei javították. Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 1 millió 853 ezer fő dolgozott, ez 29 ezer fővel (1,6 százalékkal) több, mint 2010 azonos időszakában volt. Mindezt a költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma tompította, ahol 39 ezer fős (5,0 százalékkal) dolgoztak kevesebben. Ez elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma októberben 65 ezer fő volt, így az időszak alatt átlagosan közel 59 ezer fős volt a létszámuk, csaknem háromnegyedük részmunkaidőben dolgozott. A közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 676 ezren álltak alkalmazásban, amely egy mérsékeltebb, 1,3 százalékos esésről számol be. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 105 ezer főre emelkedett.

A versenyszférában csaknem 5 százalékkal emelkedtek a bérek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 209 900 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 214 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 500 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.

Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 2,9 százalékkal nőttek. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (453 800 forint), ezt az információ és kommunikáció (392 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (365 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (147 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-októberben a teljes munkaidősök mintegy 45 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első tíz hónapjában átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 2,1 százalékkal emelkedett.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 139 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 200, a szellemi foglalkozásúaké 180 500) forint volt, 5,8%-kal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 223 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,7%-kal haladta meg a 2010. január-októberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1% volt.