Az uniós energia keretstratégia lényege az, hogy minden ország elkészíti az energiamixét, ezt összehangolják, majd a közösség versenyezteti a szállítókat, így minden országnak egyenlő esélye lesz az energiaforrásokhoz való hozzáférésre - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az Energiapolitika 2000 társulat rendezvényét hétfőn Budapesten.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország másodmagával van versenyben a Nemzetközi Energia Ügynökség központjának elnyeréséért. "Mi a volt Duna TV székházat ajánlottuk fel, amelynek a helyén két torony épülhetne, de a franciák nem szívesen engednék át a párizsi elhelyezést" - tette hozzá Mikola István.

A november végén kezdődő párizsi klíma csúccsal kapcsolatban azt említette az államtitkár, hogy Európa azt szeretné, ha a világ nagy országai is átvennék a kontinens felajánlását. Ennek lényege: 2020-ig 20 százalékkal, majd 2040-ig 40 százalékkal csökkentik a széndioxid és a metán üvegházhatású gázok kibocsátását.

A világban zajló energetikai változásokból pedig azt emelte ki, hogy 2020-ig Brazília és az Egyesült Államok jelentős kőolajtermelővé válik, az amerikai palagáz pedig jóval olcsóbb az európainál, így versenyelőnyt biztosít az ottani vállalkozásoknak.

A paksi bővítésről pedig elmondta Mikola István, hogy egy ideig a magyar villamosenergia 55-60 százaléka nukleáris forrásból származik majd és ez mérsékli a földgáz importot. Legnagyobb tartaléknak a hatékonyság javítását nevezte, megjegyezve, hogy ez is jelentős beruházást igényel.

Végül a Tesla-projektet ismertette az államtitkár. Ennek célja, hogy földgáz összeköttetés jöjjön létre Görögország-Macedónia-Szerbia és Magyarország között. A kapcsolat kétoldalú szállítási lehetőséget jelent, és esély van arra, hogy EU-forrásból épülhessen meg.