A legutóbbi, 2019-es szavazáson 17 óráig 45,94 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 11,6 százalékkal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben az erre jogosultak közel 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen még 62,7 százalékos volt a részvételi arány.

Rekordmagas részvételt észlelnek külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. A PAP hírügynökség magyarországi tudósítója szerint a budapesti lengyel nagykövetségen szavazók két óránál hosszabb időt is várakoztak, hogy leadhassák voksukat.

A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.

A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta. A népszavazási részvételi arányt az urnazárás után teszik közzé.

A szavazás este 21 óráig tart. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. A PKW elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.

A jobboldali adóreformok a végső döfést jelentenék az alacsony keresetűeknek

Elemzők szerint a demokrácia és a tekintélyelvűség közötti irányválasztásról szóltak a vasárnapi, sokak által sorsdöntőnek tartott választások Lengyelországban, ahol az előzetes várakozásokkal szemben kevésbé a gazdasági, megélhetési kérdések dominálták a kampányt.