2009 és 2014 között a szervezet élén álló Anders Fogh Rasmussen a Guardian-nek arról is beszélt, hogy

„Új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna a NATO középpontjában áll”. Hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelentené az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus befagyasztását. Moszkvának szerinte meg kell értenie, hogy Ukrajnát nem lehet eltántorítani a szövetséghez való csatlakozástól.

Kapcsolódó

A lap emlékeztet rá, hogy Anders Fogh Rasmussen régóta együtt dolgozik Andrij Jermakkal, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadójával.

A részleges csatlakozás és a szövetségi partnerek ezzel járó segítségnyújtási kötelezettsége Rasmussen szerint elrettentené Oroszországot attól, hogy a NATO-n belül támadja meg az ukrán területeket, és így lehetővé tenné, hogy az ukrán fegyveres erők a frontcsatákra koncentrálhassanak.

Anders Fogh Rasmussen 2014-ben
Anders Fogh Rasmussen 2014-ben
Kép: Reuters

Rasmussennek három fő érve van az Ukrán tagság mellett: 

 

  • A NATO-n belüli Ukrajna védőbástyaként működne a még mindig agresszív Oroszországgal szemben.
  • Továbbá: „Fel kell ismernünk, hogy a szürke zónák veszélyes zónák. A világ régi értelmében vett semlegesség már nem létezik. Ezek a szürke zónák Putyin támadásra csábítanak.”  – utalva ezzel Ukrajna jelenlegi ütközőállam-szerepére. 
  • Végül azzal érvelt, hogy az ukrán hadsereg ma a legharcosabb hadsereg Európában, és értéket és példát jelent más európai hatalmak számára.

 

A NATO jövő nyáron Washingtonban tartja 75. évfordulós csúcstalálkozóját, és Ukrajna jövőbeni tagságának kérdése minden bizonnyal kiemelt téma lesz.

Ukrajna vezetése ugyanakkor igencsak csalódott volt, amikor az Egyesült Államok és Németország nyomására a NATO idei csúcstalálkozóján nyilatkozatot adott ki, amely szerint Ukrajnának felajánlják meghívást, ha a feltételek lehetővé teszik, és ezzel gyakorlatilag elutasították Ukrajna kérését, hogy konkrét csatlakozási időpontot adjanak a számára.

 

Kijev reagált: nem ilyen javaslatokra van szükségük

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezető tanácsadója Rasmussen nyilatkozatára reagálva közölte, hogy a kijevi vezetésnek nem olyan javaslatokra van szüksége, amelyek területe egy részének átengedésére vonatkoznak, cserébe bizonyos biztonsági garanciákért és a NATO-csatlakozásért, hanem teljes értékű katonai támogatásra.

Különböző szakértők és szövetségi politikusok már régóta óva intettek Ukrajna felvételétől a szervezetbe a konfliktus jelenlegi szakaszában, mivel az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkely szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége a fegyveres konfliktus közvetlen részesévé tenné a katonai szövetséget.

Az 5. cikkely ugyanis kimondja, hogy a szövetségi partnerek kötelezettséget vállalnak arra, hogy segítséget nyújtanak abban az esetben, ha valamelyiküket fegyveres támadás éri. Az ukrán területek részleges csatlakozása esetén ez azt jelentené, hogy minden szövetségesnek katonai erővel kellene az ország segítségére sietni, ha támadás érné Ukrajna jelenlegi területeinek bármely pontját.

 

 

 

A NATO-főtitkár elmondta, mi kell ahhoz, hogy béke legyen Ukrajnában

Ha Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok befejezik a harcot országuk megszűnik létezni, ha viszont Putyin oldalán hallgatnak el a fegyverek, béke lesz - jelentette ki Jens Stoltenberg. >>>