A Kreml-közeli média hamis és félrevezető narratívákat használt arra, hogy igazolja Ukrajna elleni katonai fellépését a kezdetektől – derül ki az Atlanti Tanács jelentéséből.

Az orosz propaganda fontos eleme, hogy a Kreml a saját felelősségét és szerepét elfedi, így jöhetett létre Vlagyimir Putyin orosz elnök majdnem tíz éven át csiszolódó terve az ukrán-orosz háború kirobbantására. Ez a konfliktus azonban a modern Oroszország legnagyobb belpolitikai konfliktusát is okozza, amiért a közvélemény nem egységes, a két oldalon állók között pedig már régóta növekszik a szakadék.

Az Atlanti Tanács elemzői a 2021. december 16. és 2022. február 24. között az orosz kormánypárti médiában megjelent több, mint 10 ezer publikációt vizsgáltak át. Ezek olyan kulcsfontosságú és véleményformáló témát érintettek, mint például Oroszország biztonsági követelései az Egyesült Államoktól, illetve a Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság független államként való elismerése. 

A békéért harcolunk

Több olyan téma is felkapott volt az orosz sajtóban, amelyek alkalmat adtak a kormánymédiának arra hogy ártatlannak tüntesse fel magát, vagy álhíreket és zavaros információkat terjesszen, mint például a feltételezett orosz klórgáztámadás 2022 áprilisában Mariupolban vagy az orosz-párti szeparatisták donyecki óvodabombázása. 

Az orosz propagandaszövegek leggyakoribb eleme a béke. A szó nagyban kiírva látható óriásplakátokon, falfirkákon, illetve hallható Vlagyimir Putyin beszédeiben is a háború kezdetétől fogva. Az "Oroszország békét akar" állítás elsősorban az ország területi követeléseivel áll összefüggésben. A propaganda a Krím-félsziget elcsatolása óta a következő téziseket népszerűsítette:

  • "Oroszország kész tárgyalni a Nyugattal„;
  • "Oroszország számára a biztonság kérdése nem csak Ukrajna kérdése";
  • "más országok támogatják Oroszország párbeszédét a NATO-val";
  • "az orosz hadsereg fogja megteremteni a békét";
  • "Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát";
  • "Oroszország nem részese Ukrajna Donbásszal kapcsolatos belső konfliktusának";
  • "a donbászi köztársaság elismerése békét hoz".

Generációs hallgatás

Sokat merített a Szovjetuniótól az Orosz Föderáció vezetése. A drákói cenzúrát minden olyan médiumnál alkalmazzák, amely még mindig a Kreml ellenőrzésén kívül működik, így a független újságírók legnagyobb részben elhagyták az országot. 

Vlagyimir Putyin propagandagépezete elsőként egy digitális vasfüggönyt alkalmazva zárta el az oroszokat a nyugati hírek elől. A háborús szankciókat követően rengeteg közösségi médiafelület hagyta el az orosz piacot vagy erősen korlátozta jelenlétét, így információs buborékban hagyta az orosz felhasználókat. 

Ezek helyett Oroszország vagy Fehéroroszország határain belül központilag felügyelhető saját alkalmazásaikat használják, ilyen a Telegram vagy Vkontaktye.

Az ukrán-orosz háború kapcsán legtöbbször a háború magas támogatottságát vesszük figyelembe, azonban majdnem ugyanolyan magas a háborús híreket ellenzők és háborús hírektől elkülönülők száma is. A Szovjetunió korszakával ellentétben egy fiatal oroszországi lakos már sokkal fejlettebb kritikai szemléletmóddal rendelkezik, amiért a nyugati médiát sokáig ugyanúgy fogyasztotta mint a saját, orosz fejlesztéseket.

Sokan már nem is hallgatják a Kreml által fenntartott médiumokat – írta a CNN. A fiatalabb generációk már viszonylag könnyen kicselezik az állami korlátozásokat és hozzáférnek nyugati tartalmakhoz és a frontvonalról érkező képekhez, videókhoz, élő közvetítésekhez. Így az orosz kormány nehezen kezeli a kritikus hangokat, az egy éve tartó háború miatt pedig ezek a hangok egyre nagyobb erőre kapnak.

Szovjet fegyelem modern fegyverekkel

Akik a Szovjetunió információs kultúráját ismerik, azoknak nem ismeretlen a modern helyzet sem. A szovjet időkben szigorúan számon tartott nemzeti emlékezet és a háborús hősök tisztelete a modern korban is fellelhető az orosz köztudatban, amely propagandával könnyen aktiválható, háborús kedvcsinálóként is működhet. 

A Kremlnek a háború folytatásához szüksége lenne a teljes lakosság egyöntetű támogatására, most azonban szociológiai tanulmányok azt támasztják alá, hogy leginkább apátiára számíthat a szükség idejében. Február 21-én, közel az ukrán-orosz háború évfordulójához, Vlagyimir Putyin beszédében a Sztálingrádi csatában harcoló katonák emlékét éltette, emögött pedig megfért a propagandisztikus manipuláció is.

Az orosz államfő azzal kívánta hangsúlyozni a múlt és jelen között húzódó óriási különbséget, hogy

egy Sztálin mellszobrot állítottatott és titkosrendőrnek beöltöztetett katonákat vonultatott fel az ünnepségen.

"Hihetetlen, de igaz: ismét német Leopard tankok fenyegetnek minket„ – idézte Putyin szavait a Politico. Az orosz elnök február 2-án Volgográdban, hogy megtartsa ünnepi beszédét. "Újra és újra vissza kell vernünk a kollektív Nyugat agresszióját„ – hangzott el beszédében.