Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a polgári védelmi intézkedésekre az orosz-ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők – Reni és Izmail – elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség.

A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében. Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni.

Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását.

Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére

– írja elő a CNSU határozata.

Elsőként Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő hozta nyilvánosságra hétfőn, hogy az izmaili kikötő ellen vasárnap éjszaka intézett támadás során egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant. Ezt két napig mind a román védelmi tárca, mind Klaus Iohannis államfő határozottan tagadta, annak ellenére, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.

Szerdán már elismerték a dróntámadást a románok is

Szerdán azonban a román hatóságok mégis elismerték, hogy a Duna-parti Plauru falu téréségében olyan alkatrészeket találtak, amelyek feltehetően egy orosz drónból származnak. Később azzal magyarázták a téves kommunikációt, hogy az alacsonyan repülő, kis tömegű – egyes feltételezek szerint lőszer nélküli, az ukrán légvédelem által lelőtt, felderítő – drónt a román légvédelem nem észlelte, így csak a helyszíni szemle szolgáltatott számukra bizonyítékot arról, hogy egy ilyen tárgy darabjai valóban román területre estek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt mondta: semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország szándékos támadást intézett volna a NATO-szövetséges Románia ellen, de ez az eset is bizonyítja, mekkora kockázatot jelentenek azok a harcok, amelyek a NATO határához ennyire közel zajlanak.