A Publicus Research Népszavának készített felméréséből az derül ki, az intézkedésről, miszerint a kormány 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kivetett július 1-től a bankbetétek és fizetési számlák kamatára az eddig is fizetendő 15 százalékos személyi jövedelem adó mellé.

A Publicus által megkérdezettek 85 százaléka hallott, és ugyanennyien nem értenek egyet a megtakarítások újabb megadóztatásával,

  • az ellenzéki szavazók 95,
  • a bizonytalanok 88 százaléka válaszolt így, míg a kormánypárti szavazók bő negyede jó gondolatnak tartja, hogy egy újabb adóterhet kell megfizetnie.
  • a Fidesz-KDNP híveinek nagyobb része – 63 százaléka – is inkább elutasító azonban a kérdésben.

Az intézkedés bejelentésekor az új adóterhet a kormány azzal indokolta, hogy a lakossági megtakarítások értékállóságát szeretné megóvni.

A Publicus mérése szerint a megkérdezettek 86 százaléka úgy véli: az intézkedés valódi célja az államkassza egyre növekvő hiányának kipótlása. Csak egy szűk kisebbség – 8 százalék – véli úgy, hogy valóban a megtakarítások értékállóságának védelméről van szó. Még a kormánypárti szavazóknak is csak alig negyede hisz a megtakarítások védelmét hirdető kormányzati szólamoknak, 62 százalékuk az államkassza hiányainak kipótlását véli felfedezni a lépés mögött. Az ellenzékieknek és a bizonytalanoknak pedig a 97, illetve a 88 százaléka látja a háttérben az államkasszán tátongó lyukak befoltozásának szándékát.

Átkozott szocho: nagyot bukhatnak a befektetők a következő időszakban

Júliustól a kamatadó mellé szocho fizetési kötelezettség is társul a befektetések hozama után. A magyarok ezért a múlt hónapban inkább a banki, pénzpiaci és tőzsdei befektetéseket választották. Kiszámoltuk, milyen kamatveszteséggel jár a szocho kötelezettség a lekötött betéteknél. Nem kis pénzről van szó. Bővebben >>>

A megkérdezettek 89 százaléka azonban nem tervezi a közeljövőben állampapír vásárlását;

még a kormánypártiak 81 százaléka sem,

az ellenzékieknek 94 százaléka,

a bizonytalanoknak 92 százaléka válaszolt nemmel a kérdésre.

Az emberek jelentős részének nincs is megtakarítása, amiből állampapírt vásárolhatna. Aki azt mondta, hogy nem tervez a jövőben állampapírt venni,

  • 55 százalékban azért válaszolta ezt, mert nincs megtakarítása,
  • a 44 százalék pedig azért, mert nem bízik az államban,
  • 29 százalék inkább másba fektet,
  • és csupán 22 százalékuk mondta azt, hogy alacsonynak tartja az állampapírok hozamát.

Azok körében, akiknek van megtakarításuk, mégsem tervezik, hogy állampapírt vesznek, már 72 százalékra nő az állammal szemben bizalmatlanok aránya. 

A megtakarítással rendelkezők több, mint felének – 55 százalékának – hozzá kellett nyúlnia félre tett pénzéhez az elmúlt egy-két évben a magas infláció, illetve egyéb okok miatt. Főként a bizonytalan szavazókra igaz ez: 71 százalékuk felelt így a Publicus Intézet vonatkozó kérdésére.

Az ellenzékiek 60 százalékának kellett „feltörnie” megtakarításait, míg a kormánypárti szavazóknak csak a harmada kényszerült erre.

A háztartásoknak – vélhetően - mindössze a negyede él meg gond nélkül, és tud jelentős összegeket megtakarítani,

  • 53 százalék viszont épp, hogy kijön a jövedelméből.
  • a kormánypárti, az ellenzéki vagy a bizonytalan szavazók között nincs lényegi különbség: 50, 54, illetve 52 százalékban válaszoltak így.

A háztartások további 15 százaléka a korábbi megtakarításait is felhasználja:

  • ez a kormánypártiak 7,
  • az ellenzékiek 19,
  • a bizonytalanok 18 százalékára igaz.

Öt százaléka a megkérdezetteknek pedig eladósodott és kölcsönökből vagy egyéb külső segítségből él: 

  • ez a Fidesz-KDNP és az ellenzék szavazóinak egyaránt 4-4 százalékára áll,
  • a bizonytalanoknak pedig a 8 százaléka válaszolt így.

A megkérdezettek legnagyobb része egyébként valóban olyan helyen tartja a pénzét, ahol az egyáltalán nem kamatozik – sőt, a 10 hónapja 20 százalék feletti infláció mellett csak jelentősen veszít értékéből.

  • Bankszámlán, lekötetlenül tartja a megtakarítását ugyanis 45 százalékuk,
  • készpénzben pedig 40 százalékuk,
  • életbiztosításban van megtakarítása a megkérdezettek 28 százaléka,
  • bankszámlán lekötve a 23 százaléka,
  • lakás-takarékpénztári számlán, euróban, dollárban vagy más valutában a 15-15 százaléka,
  • önkéntes- vagy magánnyugdíjpénztárban a 14 százaléka,
  • részvényben, illetve befektetési jegyben pedig az 5-5 százaléka.

Állampapírban az emberek 17 százaléka helyezte el eddig megtakarításait, a megkérdezettek 26 százaléka pedig egyik felsorolt megtakarítási formával sem rendelkezik.