A csatlakozási szerződést szerdán Athénban aláíró tíz ország közül Lengyelország után Magyarországról tudja a tagállamok lakosai közül a legtöbb, hogy jövő májusban az Európai Unió tagjává válik – derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. Lengyelország csatlakozásáról a válaszadók 73 százaléka tudott, Magyarország esetében ez 66 százalék. Csehország tagsága is viszonylag ismert, de Szlovénia, Lettország, Litvánia és Ciprus esetében a válaszadók több mint fele úgy hitte, hogy az országnak tovább kell várnia a csatlakozásra. A magyar csatlakozás időpontjával az osztrákok voltak a leginkább tisztában, de a németeknek és a franciáknak is több mint 70 százaléka tudott róla. A földrajzi és kulturális közelség miatt érthető módon a magyar csatlakozáson túl a bővítési folyamat egészével kapcsolatban is az osztrák lakosság a legjobban informált az EU-n belül, a legkevesebbet pedig a spanyolok és portugálok tudnak róla. Az osztrákok nemcsak elméleti tudással rendelkeznek a csatlakozni kívánó országokról, a lakosság több mint négyötöde ugyanis úgy nyilatkozott, hogy személyesen is felkereste már a tagjelöltek valamelyikét. A felmérés szerint a tagállamok lakosainak többsége nincs meggyőződve arról, hogy az EU megfelelően felkészült az új tagok befogadására, leginkább a dél-európai államok és Franciaország lakossága aggódik. A válaszadók jelentős többsége szerint a bővítés – amelyet 72 százalék Európa erkölcsi kötelességének tart – csökkenti a katonai konfliktusok kialakulásának veszélyét a kontinensen és erősíti az EU nemzetközi tekintélyét. A tagállamok polgárainak 68 százaléka úgy látja, hogy az új tagok felvétele nagyon drága folyamat lesz, és harmaduk szerint saját országuk befolyásának csökkenését okozza. A válaszadók 43 százaléka szerint a bővítés miatt nőni fog a munkanélküliség.