Elfogyott a magyar munkaerő, sőt már a környező országokból is egyre nehezebb toborozniuk a cégeknek. A hazai beruházások ugyanakkor nem álltak le, így a munkaerőigény tovább fokozódik. Az erőforrás problémákat ezért egyre inkább az ázsiai, távol-keleti munkavállalók tudják kiszolgálni – hangsúlyozták a Napi.hu-nak a távol-keleti toborzással is foglalkozó Menton Jobs munkaerőkölcsönző cég alapítói. Horváth Tamás és Stasztny Viktor ugyanakkor kiemelték: nincs félnivalójuk a távol-keleti munkásoktól sem a vállalkozásoknak, sem a munkavállalóknak, ez személyes meggyőződésük is garantálja.
Szerző(k): Nagy KristófA magyar munkaerőpiac problémái korántsem szűntek meg: a megfelelő szaktudás egyre nagyobb kincs, miközben állásokból túlkínálat van és nagy a verseny a megfelelő dolgozókért.
Szerző(k): Varga CsengeElégedetlen a bérével a magyarországi munkavállalók közel fele. Bőven akad olyan, aki kilépne a munkahelyéről egy jó juttatási csomagért cserébe.
Szerző(k): Sánta AndrásLeginkább a fiatalok körében nőtt az álláskeresők száma. Kicsivel több a munkavállaló, mint tavaly de többen dolgoznak már külföldön is.
Szerző(k): Hegedűs SzabolcsA Microsoft társalapítója szerint az OpenAI nyelvi generációs mesterséges intelligencia eszközei egyike annak a két forradalmi technológiának, amellyel életében találkozott. A filantróp milliárdos óriási potenciált lát az egyenlőtlenségek csökkentésében, de a velejáró kockázatokat is mérlegelni akarja.
Szerző(k): Horváth TiborAz unióban és az Egyesült Államokban a négy napos munkahétért küzdenek az érdekképviseleti szervek, miközben a dél-koreai alkalmazottak az 52 órás heti munkaidőt próbálják megtartani. Magyarország OECD-viszonylatban nem áll túl jó helyen a munkaidő hosszát tekintve.
Szerző(k): Horváth Balázs2023 második negyedévében újra létszámot növelnek a hazai cégek a munkaerőpiaci előrejelzések szerint. Kiderült, melyik szektorokban számíthatnak leginkább létszámbővítésre az álláskeresők.
Szerző(k): Varga CsengeRengeteg félrevezető elemzés lát napvilágot a nemzetközi nőnap alkalmából a nők munkaerőpiaci helyzetéről, amelyek sokszor eltúlozva nagyítják fel a nemek közti különbségeket a statisztikai adatok lebutított összehasonlításával. Ilyen például férfiak és a nők közt a bérszakadék, amely az átlagbérek összehasonlításán alapul, közben a női és férfiszakmák eltérő bérezését nem veszi figyelembe. Kevés szó esik ugyanakkor a magyar nők kimagasló vállalkozói kedvéről, az EU átlagát meghaladó jelenlétükről a high-tech munkakörökben, vagy éppen a vezetői pozíciókban.
Szerző(k): Nagy Kristóf