A BioNTech cég csapata kapta az idei Deutscher Zukunftspreis (Német Jövő Díja) kitüntetést a világ első Covid-19-ellenes vakcinájáért, "az orvostudományban új korszakot nyitó" mRNS-technológiáért, amely Karikó Katalin felfedezésein alapul.
Szerző(k): Szász PéterJó-e a Sinopharm? - tette fel a kérdést Kemenesi Gábor biológus, víruskutató keddi Facebook-bejegyzésében, majd egy új kutatásra hivatkozva meg is válaszolta a kérdését: a többi vizsgált vakcina jobb, de ettől még a Sinopharm nem rossz.
Szerző(k): Domokos ErikaKét évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás - derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. A helytelen antibiotikum-fogyasztással több lehet a gyógyszernek ellenálló fertőzés.
Szerző(k): Domokos ErikaTöbb száz millióval csökkent már a házi verebek száma Európában, amely több okra vezethető vissza - állítja egy új kutatás.
Szerző(k): Tér DiánaNehezen alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a hazánkban őshonos fafajok, melyek ökológiai és gazdasági vesztesége egyre nagyobb. A „K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat” egyik díjazottja erre a problémára próbált megoldást találni. A kutatási téma meglehetősen újszerű: elsősorban szemléletváltásra és az erdők fenntartható fejlesztésére fókuszál.
Szerző(k): Kónya ÁdámReprezentatív felmérést készített az IDEA intézet, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy a jelenlegi helyzetben mi a kormány rezsifegyverének, illetve annak hatásosságának a megítélése. Az adatokból az is látszik, hogy van még a témában kampányhoz használható muníció.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA Kaspersky friss jelentése szerint azok a gyerekek, akiknek a szülei rendszeresen használják a digitális eszközöket, több időt töltenek a képernyő előtt. Szakértők szerint a gyerekek digitális jóllétéhez elengedhetetlen a biztonságos és kiegyensúlyozott online időtöltés, valamint hogy egészséges szociális mintákkal találkozzon az otthoni környezetben.
Szerző(k): Nagy MartinA kormány járvány elleni védekezésének szimbóluma lett az ingyenes parkolás, amelynek célja - a hivatalos indoklás szerint - az volt, hogy az emberek ne üljenek tömegközlekedési eszközökre, ezzel is csökkentve a kontaktusok számát. Mások szerint inkább az önkormányzatok egyik fontos bevételének elapasztása volt a cél. Akármelyik narratívát is fogadjuk el, az biztos, hogy az autósok többsége szívesen mellőzné a fizetést, még ha kis részük vélekedik is úgy, hogy ennek bármi köze van a járványhoz. Ez derül ki a Pulzus friss felméréséből.
Szerző(k): Szász Péter