A téli trágyázási tilalom lerövidítését kéri a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a gazdák versenyképességének és a növénytermesztés eredményességének javítása érdekében. Eszerint a mostaninál egy hónappal később, december 1-jén kezdődne a trágyázási tilalom - írja az MTI.
Szerző(k): Szász PéterAz elmúlt tíz évben a nemzeti parkokba látogatók száma 21 százalékkal, évi 1,6 millióra emelkedett, miközben több mint négyszeresére nőtt a költségvetése a nemzeti parkoknak, amelyek már csaknem 20 milliárd forint állami támogatást kapnak évente - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára.
Szerző(k): Szász PéterA mezőgazdasági termelői árak 13 százalékkal emelkedtek az idei első negyedévben az előző évihez képest - adta hírül a KSH.
Szerző(k): Domokos LászlóA kormány folytatja az úgynevezett Zártkerti Programot, amelynek célja az ilyen típusú ingatlanokon a genetikai sokféleség fenntartása, a környezet védelme valamint a népi építészeti értékek megóvása - derül ki a friss Magyar Közlönyből.
Szerző(k): Szász PéterAz április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.
Szerző(k): Szabó ZsuzsannaÚj paradicsomfajta termesztése kezdődött Magyarországon, a különleges sötétlila színű termés a következő hónapokban már forgalomba is kerül – közölte a Syngenta kedden az MTI-vel.
Szerző(k): Szabó ZsuzsannaMagyarországon a gazdálkodók 16 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítóknak 2020-ban, 16,7 százalékkal többet az előző évinél, az állatbiztosítási ágazat díjbevétele 646 millió forintot ért el, 19,5 százalékkal nőtt a 2019-eshez képest - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet mezőgazdasági biztosításokról készült kiadványából.
Szerző(k): Szabó DánielAmíg a 90-es évekig számos ipari kenderültetvénye volt hazánknak, az azt követő évtizedben a termőterületek szinte teljesen eltűntek. Napjainkban azonban már dolgoznak az ipari kendergazdaságok feltámasztásán hazai szakemberek, valamint a gazdákon túl vidéki önkormányzat is akad, aki próbálkozik a termesztéssel. A kendernek minden része felhasználható, így hasznosításának számos módja lehetséges a szépség- és élelmiszeriparon át, egészen az autóiparig.
Szerző(k): Kónya Ádám