Ha a tényeket nézzük, akkor azt találjuk majd, hogy nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó, „átnéztem a Washington által közzétett listát, ott 34 magánszemélyt soroltak fel, akikről azt állítják, hogy kijátszották az Oroszország elleni szankciókat, alapvetően pénzügyi szakemberekre összpontosító listáról van szó, több, uniós, például luxemburgi állampolgárral" – kedzte az interjúban a miniszterelnök.

Mint mondta, a kormány ezt tudomásul veszi, és betartja. Hangsúlyozta: a beruházási banknak lehetett volna egy komoly szerepe az európai gazdasági életben, ezt pedig nem csak Magyarország gondolja így, hiszen több más ország is benne volt. Most tönkre is ment, ellehetetlenült a működése, nem tudja betölteni a funkcióját, mutatott rá a miniszterelnök.

David Pressman szerdai tájékoztatóján szankciókat jelentett be a budapesti székhelyű orosz Nemzetközi Beruházási Bank három vezetőjével, Nyikolaj Koszovval, a Nemzetközi Beruházási Bank elnökével, Laszlóczki Imrével, a magyar alelnökkel, és Georgij Potapovval az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettesével szemben. A kormány ezt követően jelentette be, hogy visszahívja a szankcióval érintett Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből.

Az amerikai-magyar viszonyról szólva a kormányfő azt mondta, hogy a két ország között jó a viszony. „Megpróbáltunk a lehető legszorosabb baráti együttműködést kialakítani az Egyesült Államokkal, ők a barátaink, a legfontosabb szövetségeseink egyike. Van közöttünk filozófiai hasonlóság is, az alapvető hitek egyeznek." „Mi azt gondoljuk, velük egyetemben, hogy békére, szabadságra van szükség. Amerika egy keresztény ország, és Magyarország sem létezne kereszténység nélkül, ez az értékgyökérzet is közel hoz egymáshoz minket. Minden adott ahhoz, hogy jó és baráti kapcsolataink legyenek." – húzta alá a Kossuth rádióban.

„Látni kell azonban, hogy Amerika ma egy megosztottabb ország. Ha egy demokrata elnököt választanak meg, akkor a kapcsolataink nehezebbek, ha republikánus, akkor könnyebb", foglalta össze a kormányfő, példának felhozva a migrációs politikát, vagy a genderkérdést.

Mi azzal a kormánnyal működünk együtt, akit az amerikai nép megválaszt. Tudomásul kell venni azt is, hogy egy demokrata kormányhoz közelálló nagykövet dolgozik Magyarországon. Szokatlan ez az amerikai módszer, hogy utcai plakátokat használnak, ráadásul el is késtek vele: a magyarokat nem kell emlékeztetni saját történelmükre!

Aktuálisabb az a véleménykülönbség a két ország között, ami a háború tekintetében alakult ki. A háború legfőbb támogatói az Amerikai Egyesült Államok, „az én véleményem az, hogy az amerikai-magyar barátsgának ezt a különbséget ki kell bírnia. Megértem az álláspontjukat, de nem tudom elfogadni.”

Orbán Viktor szerint „ott ülve Amerikában más képet mutat a világ, más képet mutatnak a világpolitikai kockázatok, mint ha Budapestől, vagy Sepsiszentgyörgyről néznénk a történelmet." „Ha ők egy atomháború képét idézik meg, akkor tudják, hogy hatalmas arzenáljuk van katonailag, ha én idézem meg az atomháborút, nekem Csernobil jut eszembe (...) tudjuk, hogy mi történt akkor” – fogalmazott. Mi joggal várjuk el az Egyesült Államoktól, hogy tudomásul vegye Oroszország közelségét, hogy a kormány a béke pártján áll – így a miniszterelnök.