A kormánypárttól elpártolók továbbra sem az ellenzéki pártok szavazóbázisát gyarapítják, hanem az ismeretlen preferenciájúak egyre bővülő táborát erősítik. A Fidesz számára ezért a változás kevés politikai kockázatot hordoz – derül ki az IDEA Intézet 2023. január 30. és február 15. között készített reprezentatív közvéleménykutatásából

Két hónapnyi stagnálás után, hibahatáron belül ugyan, de újra csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes, választókorú népesség körében. A domináns pártra 2023. február folyamán a választókorú népesség 29 százaléka szavazna, ami két százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mért eredményekhez képest.

Egy hibahatáron belüli elmozdulásnak ugyan kicsi a jelentősége, ugyanakkor a 29 százalékos támogatottsági szint az IDEA Intézet kutatásai eredményeiben 2019 januárja óta a legalacsonyabb arány.

Korábban egyetlen alkalommal sem süllyedt a párt választottsága a lélektani határnak számító 30 százalékos szint alá. Az, hogy ez egy tartós tendenciát jelez, vagy egy egyedi esetről van szó, későbbi kutatásokkal érdemes ellenőrizni.

Még mindig nem rúg labdába a többi párt

A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál ugyanis nem történt változás: a Fidesz támogatottsága továbbra is 48 százalék. Azaz a Fidesz domináns pozícióját egyetlen ellenzéki párt sem veszélyezteti.

A Fidesz hibahatáron belüli csökkenése együtt járt az ismeretlen preferenciájúak ugyanekkora mértékű, tehát 2 százalékpontos növekedésével.

2023. februárjában a preferenciájukban bizonytalanok, a válaszukat megtagadók és a passzív állampolgárok aránya így 36 százalékon áll, ami az egyik legmagasabb érték 2019. januárja óta.

Az ellenzék képtelen profitálni a népszerűtlenségből

Az ellenzéki oldal nem tud profitálni a Fidesz támogatottság-vesztéséből. Az ellenzéki oldalon, 2023. januárjához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező választói mozgások történtek.

A legnagyobb ellenzéki párt továbbra is a Demokratikus Koalíció (12 százalék), mögötte a Mi Hazánk áll 7 százalékos támogatottsággal (plusz 1 százalék).

Továbbra sincs más ellenzéki párt, amely önállóan indulva elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos választottságot.

míg a többi ellenzéki párt támogatottsága 1–2 százalék körüli szinten stagnál:
  • MSZP 2 százalék,
  • Jobbik 2 százalék,
  • LMP-Párbeszéd 1-1 százalék.
A biztos szavazó pártot választók körében szintén 1–1 százalékpontos elmozdulások regisztrálhatók. A DK támogatottsága továbbra is 20 százalék, amelyet a Mi Hazánk követ 9 százalékkal. Ebben a szűk választói rétegben a Momentum (6 százalék) és az MKKP (5 százalék) is a parlamenti bejutási küszöb határán áll.

A Jobbik helyzete kritikus, a Fidesz határon mozog

A Jobbik helyzete ugyanakkor kritikus, mert 2022. február folyamán ebben az aktív választói közegben is mindössze két százalékos támogatottsággal rendelkezik.

Összességében a Fidesz támogatottsága határpont körüli szinten lehet.

Minden olyan szavazó, aki a 2022-es választási kampányban a kormányzati intézkedések vagy az orosz agresszió nyomán kitört háború miatt a kormánypárt mögé állt, 2022 végére eltűnt a párt mögül.

Az IDEA Intézet mérése szerint 2022. február folyamán támogatottsága kissé tovább csökkent, és most először süllyedt a 30 százalékos lélektani határ alá.

Nem az ellenzéki pártok támogatottsága nő ugyanis, hanem a pártot nem választók tábora lesz egyre nagyobb arányú.