A kormány októberi határozatában november 30-ig adott határidőt, ám értesüléseink szerint végül nem készült el az a jelentés, amelyben a kijelölt minisztériumok megvizsgálták volna, milyen hatásokkal jár az EU vámszabad területi szabályozásának átvétele a jelenleg ilyen jogosultságokkal rendelkező cégeknél. A kabinet Magyarország külgazdasági stratégiájának kialakításához kapcsolódva rendelte el a vizsgálatot. A vámszabad területi cégek szerepe meghatározó a magyar gazdaságban: a Pénzügyminisztérium szerint ezek a vállalkozások adják az export 45, az import 31 százalékát. Utóbbi valójában 40 százalék felett lehet, mivel a felhasznált import egy része belföldiesítés, azaz a vám- és adóterhek lerovása után kerül a vámszabad területi cégekhez. Ezek a társaságok jellemzően távol-keleti importból állítanak elő termékeket főleg az unió piacára. Az EU-csatlakozást követően éppen ez lesz a gátja további magyarországi működésüknek: a magyar export 75 százalékát az EU szívja fel, a taggá válás után azonban vámszabad területi jogosultsággal csak az unión kívüli piacokra termelő vállalatok rendelkezhetnek. Az EU-szabályozás ráadásul szigorúbb feltételeket támaszt az ilyen cégekkel szemben, előírják például számukra a vámfelügyelet melletti feldolgozást. Megrostálja a hazai mezőnyt, hogy az EU egy úgynevezett indikatív lista szerint sorolja be a jogosultságra pályázókat, s elsősorban a jövő technológiájában (számítástechnikában) érdekelt cégeket lát szívesen a vámszabad területeken. A tárca szakértőinek becslése szerint a jelenleg Magyarországon vámszabad területi státust élvező cégek 90 százaléka nem felel majd meg ezeknek a követelményeknek, vagyis vagy belföldiesíteni lesz kénytelen a termelését, vagy más, nem EU-tagállamba teszi át működését. Annak érdekében, hogy a csatlakozásig se kelljen elveszteni ezeket a cégeket, a magyar kormány csak a belépés időpontjától óhajtja átvenni az EU-szabályozást e téren, vagyis addig fenn akarja tartani a cégek által megszerzett kedvezményeket. A későbbiekben a termelőeszközök és a termelés belföldiesítését is kedvezményekkel kívánja elősegíteni. Erről a vámtanácson keresztül rendszeresen tájékoztatja a befektetőket, akik egyébként szintén képviselik magukat a tanácsban. Szakértők véleménye szerint a cégek többsége - többek között az olcsóbb munkaerő miatt - a továbbköltözést választja majd. Egyes értesülések szerint erre készülhetnek a dohányiparban érdekelt, Magyarországon megtelepedett társaságok is, mivel a dohányáruk jövedékiadó-tartama az EU-csatlakozással összefüggésben jelentősen emelkedik. B. Z.