Magyarországon a 30 polgári repülőtérből két éve még 27 volt állami kézben, a tervek szerint ezek csaknem felét eladja az ÁPV Rt. Az értékesítési folyamatot azonban egy-egy vita rendre megakasztja. Most az abai önkormányzat készül a börgöndi repülőtér ingatlanjaira kötött adásvételi szerződés felbontására. A képviselő-testület azért döntött így, mert méltánytalannak tartja, hogy nekik egy használaton kívüli objektumért a közelmúltban 140 millió forintot kellett fizetniük, miközben több hasonló, ráadásul működő légibázis - például a debreceni és a sármelléki - térítésmentesen került a helyi önkormányzat birtokába. Az abai képviselő-testület a szerződésbontással egy időben kezdeményezi a repülőtér ingyenes átadását. A helyhatóságnál a döntést követően közölték, a település évente mindössze 500 millió forintot tud fordítani összes intézményének működtetésére. Ehhez képest a vételár rendkívül magas. Ugyanakkor felajánlották, ha térítésmentesen jutnak hozzá a reptérhez, az angol beruházó által fizetett bérleti díj 10 százalékát 15 éven át a megye déli részének fejlesztésére fordítják. Az abai döntés várhatóan nem befolyásolja majd az angol Wiggins Group 15 milliárd forintos beruházását, hiszen a repülőtér másik tulajdonosa, a székesfehérvári önkormányzat - amely ráadásul meghitelezte Abának az ingatlanvásárlást - nem kíván elállni a szerződéstől. Azt viszont a megyeszékhelyen is igazságtalannak tartják, hogy akadnak, akik ingyen jutnak több százmilliós ingatlanokhoz, másoknak viszont fizetniük kell érte. A témában a parlamentben interpellációra készülő polgármester, Warvasovszky Tihamér kifejtette, némileg kompenzálhatná a két helyhatóság összesen 280 millió forintos kiadását, ha a mintegy 50 millió forint értékűre becsült börgöndi volt lőszerraktár legalább ingyen kerülne a két önkormányzat birtokába, illetve ha a központi költségvetés részt vállalna a meglévő környezeti károk felszámolásában és az úgynevezett külső közművek kiépítésében. Az utóbbiak hiányában el sem kezdhető a beruházás. (A két önkormányzat az elmúlt év novemberében az ÁPV Rt. árverésen - egyedüli pályázóként - jutott a volt katonai objektumhoz. A repülőtérért 120, a laktanyáért pedig 160 millió forintot fizetettek; NAPI Gazdaság, 2001. november 16., 18. oldal.) A jövő év tavaszára elkészül az összesen több mint 400 hektáros, kettős hasznosítású taszári repülőtér kétszintes, több mint 900 négyzetméteres új polgári utasforgalmi terminálja, valamint a gurulópálya is - jelentette be a napokban Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Szita elmondta: a 433,7 millió forintos központi, területfejlesztési, valamint saját erőből megvalósítandó beruházás - az első két ütem építésével - augusztus 23-án kezdődik. Az ingatlanfejlesztés része lesz a teljes közmű- és úthálózat kiépítése is. A megvalósításhoz azt követően kezdhet hozzá a közbeszerzési pályázat győztese, a kaposvári Klima-Vill Kft., hogy a polgári célú létesítmények megépítéséhez szükséges 7,2 hektáros honvédségi terület néhány nappal ezelőtt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) birtokába került. (A taszári katonai repülőteret továbbra is az amerikai hadsereg bérli.) Az új légibázis - amely a jelenlegi repülőtér délkeleti részén épül ki - 100-150 személyes gépek fogadására is alkalmas lesz. Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke közölte, hogy a beruházás harmadik ütemében - amelyet 2003 végéig szeretnének befejezni - egy az új légikikötőhöz csatlakozó raktárbázis, illetve logisztikai központ épül majd. A kiviteli tervek elkészítésére hamarosan közbeszerzési pályázatot írnak ki. A létesítménykomplexum teljes befejezéséhez további mintegy 400 millió forintra lesz szükség. A pénz zömét ugyancsak központi forrásból szeretnék előteremteni. A július 30-i tulajdonosváltással egy időben elkészült az ország legforgalmasabb vidéki repülőterének, a sármelléki reptérnek az átfogó középtávú fejlesztési programja. A mintegy 1 milliárd forintos rekonstrukció révén a nemzetközi követelményeknek is megfelelő infrastruktúrát építenek ki a volt szovjet katonai légibázison. Ennek keretében többek között korszerűsítik a leszállópálya fénytechnikai berendezéseit és rádiós navigációs rendszert telepítenek. A birtokbavételt követően döntés született arról is, hogy a beruházás megvalósításához szükséges saját erőt a zalavári és a sármelléki helyhatóság ingatlanértékesítésből teremti elő. A sármelléki önkormányzatnál lapunkkal azt közölték, hogy ennek megvannak a feltételei, hiszen a most birtokukba került 401 hektáros területből a repülőtér működtetéséhez csak 190 hektárra van szükség. A terület többi részén egy olyan ipari parkot alakítanak ki - részben a már meglévő épületek felhasználásával -, amelyhez egy teljes infrastruktúrával ellátott logisztikai központ, illetve raktárbázis kapcsolódik majd. Sármelléken ezzel egy időben megteremtik a légi teherszállítás feltételeit is. A reptér fejlesztéséhez szükséges további forrásokat központi és uniós pályázatokkal teremtik elő. Az érintett helyhatóságoktól kapott információk szerint erre jó esély van, hiszen a Balaton nyugati térségben lévő repülőtér fejlesztése - úgy tűnik - sokak számára fontos. A légibázis fejlesztéséhez ezek után nem lesz nehéz tőkeerős befektetőt találni. A 120 millió forintos vissza nem térítendő központi támogatásból továbbfejlesztett, határőrséggel és vámhivatallal is rendelkező sármelléki repülőtérre idén július végéig több mint 8500 utas érkezett, a többi között a német Lufthansa rendszeres járatainak köszönhetően. Az idei utasforgalom 40 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. (A reptér gazdaságos működtetéséhez évente több 10 ezer utasra, illetve sok ezer tonna áru szállítására lenne szükség.) A Császár Károly Sportrepülő Egyesület működteti tovább az ÁPV Rt. tulajdonában lévő kaposújlaki repülőteret. A 80 hektáros légibázis ingatlanjainak és különböző kiszolgáló létesítményeinek fenntartása pedig a jövőben a légi járművek javításával foglalkozó Autórep Kft. feladata lesz. (Az Autórep évente átlagosan 30 repülőgép javítását végzi el a kaposújlaki bázison.) A betonozott és füves le-, illetve felszállópályával is rendelkező repülőteret 1993 óta az elsősorban légi szállítással, valamint mezőgazdasági szolgáltatásokkal, például repülőgépes növényvédelemmel és szúnyogirtással foglalkozó Kapos Airport Kft. működtette. A cég szerződése augusztus 10-én lejárt, s azt a veszteséges üzemeltetés miatt nem kívánták meghosszabbítani. Az egykor a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) által működtetett sportrepülőtér teljes korszerűsítése több milliárd forintba kerülne. Körtési Zsolt