Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága azt támogatja, hogy a környezetvédelmi termékdíjat a jelenlegi kilónkénti 13,50-ről a duplájára, 27 forintra emeljék - mondta a bizottság keddi kaposvári kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatóján Illés Zoltán. A bizottság elnöke kifejtette: ezzel a központi költségvetésnek 2,5 milliárd forintnyi pluszbevétele képződik, amelyet további környezetvédelmi beruházások támogatására, illetve megvalósítására fordíthat. Idén egyébként mintegy 20 milliárd forint folyik be különböző termékdíjakból, s ezt kizárólag a környezetvédelemmel összefüggő beruházásokra fordítják. Illés közölte: a 2001-ben mintegy 59 milliárd forinttal gazdálkodó Környezetvédelmi Minisztérium támogatási keretéből még 4 milliárd forintot nem használt fel, így fordulhat elő, hogy a közelmúltban átadott kulcsi szélerőmű beruházói mind a mai napig nem jutottak hozzá a központi támogatáshoz. (A szaktárca egyébként évente 30 milliárd forintot fordít különböző környezetvédelmi beruházások támogatására, míg a központi költségvetés tavaly például összesen 159 milliárd forintot költött környezetvédelemre.) Ettől függetlenül tény, hogy még mindig számtalan feladat vár megoldásra, hiszen az országban 30 ezerre becsülik a környezetszennyező objektumok számát. Az optimálisnak vélt környezet megteremtése mintegy 3 ezer milliárd forintba kerülne. Illés Zoltán hozzátette: legalább ezer olyan objektumról is tudnak, ahol a rendkívül súlyos környezetvédelmi szennyezést sosem lehet majd megszüntetni. A NAPI Gazdaság kérdésére az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke kifejtette: meggyőződése, hogy a központi költségvetésnek hozzá kell járulnia az olyan akut ügyek megoldásához, mint például az állami cégként a felszámolás sorsára jutott Simontornyai Bőrgyáré. Ez egy olyan - korábban már létező, de később megszüntetett - alap újbóli létrehozásával lehetséges, amely legalább 3-5 milliárd forintnyi induló forrás segítségével rövid időn belül elkezdi a legsürgetőbb tennivalók finanszírozását. Ugyanakkor az ÁPV Rt.-nek az eddigieknél szigorúbban kell fellépnie azokkal az új tulajdonosokkal szemben, akik és amelyek a privatizáció során azért jutottak alacsonyabb áron tulajdonhoz, mert vállalták a környezetvédelmi gondok felszámolását, ám eddig nem tettek semmit. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága az új villamos energia törvény kapcsán - Európai Uniós mintára - elsősorban az alternatív energiatermelők támogatását javasolja. Ez azt jelenti, hogy például a szél-, a bio- és a napenergiát elsőként és magasabb áron lenne kötelező felvásárolni. Ők várhatóan előnyt élveznek majd nemcsak a hagyományos módon előállított, hanem az import energiával szemben is - tette hozzá Illés. A Környezetvédelmi Bizottság megállapította, hogy a Paksi Atomerőmű kis, közepes és nagy aktivitású hulladékainak elhelyezése közép- és hosszú távon is megnyugtatóan megoldott. K. Zs.