A monetáris döntéshozókat többen többféleképpen próbálták a ma meglépett döntéstől eltántorítani. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter néhány napon belül kétszer is az óvatosság szükségességét hangsúlyozta a kamatpolitikában. Szavai szerint egyrészt bízik abban, hogy az MT értékeli a kialakult szituációt, és felelős döntést hoz, hozzátéve: a tanács hatásköre e felelős döntés meghozatala; másrészt pedig reméli, az ülésen felelősen fogják értékelni, hogy milyen árfolyam elviselhető a költségvetésnek. Emellett a friss Reuters-konszenzus keretében február 10-13. között megkérdezett 22 elemző többsége is csupán 10 bázispontos újabb vágásra számított.

Kisebb összhang vagy erős függetlenség

A kormány-jegybank viszony szempontjából a történteknek legalább két olvasata lehetséges. Egyrészt interpretálható mindez úgy, hogy a fiskális és a monetáris politka között lazulni kezdett a stratégiai együttműködés, kisebb lett a 2013. márciusa - az új jegybanki vezetés megjelenése - óta sokat hangozhatott összhang, önjáróbbá vált az MNB. Csakhogy nem túlságosan valószínű, hogy Matolcsy György elnök - aki mellett az MT-ben szavazati joggal jelen van három alelnöke is - szándékosan és tartósan szembe menne az Orbán-kormány politikai és gazdaságpolitikai prioritásaival.

Kapcsolódó

Másrészt viszont a jegybanki függetlenség szempontjából akár pozitívnak is nevezhető, hogy az MNB monetáris döntéshozói nem hajolnak meg szíre szóra a kormány előtt és szállítják a költségvetés által kért kamatot. Így ez a verzió még üdvözlendő is lehetne, csakhogy a mai 15 bázispontos vágás akár már pénzügyi stabilitási kockázatokat is felvethet. Ráadásul nem a mostani a legalkalmasabb időpont arra, hogy az MNB a függetlenségét deklarálja. Igaz, amióta 2012 novemberében Matolcsy neve az MNB-elnöki posztra először felmerült, a gazdasági tárca éléről átzsilipelő gazdaságpolitikus tudatosan keveset beszél a nyilvánosság előtt, konzervatív jegybankár képét mutatva. (Igaz, kevés számú megszólalása annál nagyobbat szól - lásd január 29., AmCham.)

Tippelés helyett

Ha viszont az MT mégsem vak a piaci és a makrogazdasági folyamatokra, akkor igaza lehet Peter Attard Montaltónak, a Nomura londoni elemzőjének, aki szerint a jegybank úgy érzékeli, hogy újra erősödik a globális kockázati étvágy és a feltörekvő piacokat nem éri újabb csapás, a befektetők pedig már megtanulták, hogy Magyarország nem Törökország (nem hiába sulykolja ezt a kormány az MNB minden tagja már egy hónapja). Csakhogy e, meglehetősen optimista verzió megvalósulása legalábbis kérdéses. Bár jó volna hinni, hogy az MT tagjainak - akiknek 2012. augusztusában indított kamatvágási ciklus egyszer már bejött - újra szerencséje lesz, csakhogy nem a tippelés, hanem a kiszámíthatóságot erősítő döntéshozatal (ráadásul 2013. júlusa óta elvileg él a forward guidance intézménye Budapesten is) volna a fő feladatuk.