A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat. Az év eleji átmeneti javulást követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya.

Az új cafeteriarendszer tervének bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy évben a kkv-k mindössze 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával - ez az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya.

Alkalmazkodnak az adóváltozásokhoz

Az adótörvények módosítása nyomán a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteriarendszerüket. Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első helyen az Erzsébet-utalvány, a másodikon pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett (25-ről 18 százalékra, illetve 18-ról 10 százalékra), a pénzbeli jutalom azonban a harmadik helyre lépett elő a juttatások között.

Mindez egybevág a 2017-es adóváltozásokkal, amely szerint évi 100 ezer forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből - mondta Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A közlekedési költségtérítés népszerűsége 8 éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak - csakúgy, mint az Erzsébet-utalvány-, hanem az úgynevezett egyes meghatározott juttatások körébe tartozik majd, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként.

Előnyben a Dunántúl

A különböző méretű cégek általában eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor.

A mikrovállalkozások harmada, a kis-és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele (53 százalék) tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban (45 százalék) cafeteriával.