Néhány évvel ezelőtt még a törvénytisztelőbb gazdag amerikaiaknál is előfordult, hogy adóoptimalizálás címen részben, vagy egészben külföldre menekítette vagyonát. Az utóbbi években azonban egyre csökkent az adóelkerülők száma, míg mostanra - ha nem is szűnt meg, de - minimálisra szorult vissza.

"Az adóparadicsomok, ahol elrejthetted a vagyonod, a múlté" - nyilatkozta egy nemzetközi adószakértő a Wall Street Journalnak. Henry Christensen szerint ma már elfelejthetjük a pénzünkért cserébe kapott biztonságot és bizalmat, a transzparencia pedig mára a legkisebb trópusi szigeten is jelen van.

Mindez egy 2009-ben beterjesztett törvénynek köszönhető, ami jelentősen megnehezíti - lényegében lehetetlenné teszi -, hogy amerikai állampolgárok külföldön rejtegessék vagyonukat. A 2010-ben elfogadott és 2011. júliusában életbe lépő törvény értelmében nem csak az amerikai állampolgárok, de még a zöldkártya-birtokosok esetében is jelentési kötelezettséggel tartoznak azok az országok, akikhez elviszik pénzüket. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy egy nyugdíjas éveit Mexikóban elképzelő amerikai, vagy egy német születésű, de amerikai zöldkártyával rendelkező adófizető orrára is rákoppintanak, ha nincs amerikai számlája, illetve úgy látják, hogy igyekszik elkerülni az adófizetést.

A törvény akár súlytalan is lehetne, csakhogy keményen betartatják. Életbe lépése óta a törvénynek köszönhetően több mint 80 embert vádoltak meg adóelkerüléssel, akik közül többen börtönbüntetést is kaptak. Legutóbb épp Ty Warner kapott rekordbírságot offshore számláért: a milliárdosnak 53,6 millió dollárt kellett soron kívül az államkasszába fizetni.

Adószakértők szerint ennél sokkal korábban, 2009-ben kell keresni a változást. A kormány akkor a svájci UBS bankkal pereskedett azt állítva, hogy segítette az amerikai állampolgárokat abban, hogy külföldre vigyék vagyonukat, megrövidítve ezzel az államot. Az amerikaiak nyertek, a svájciak pedig fizetett: vélhetően a 780 millió dollár kártérítési kötelezettségnél is jobban fájt nekik, hogy ki kellett adni több mint négyezer ügyfelük nevét, megrengetve ezzel az igencsak jó hírű svájci bankrendszert.

A hivatalos adatok szerint mostanra több mint 70 országgal van valamiféle megállapodása az Egyesült Államoknak, melynek értelmében belepillanthat ott számlát vezető állampolgárai ügyeibe. A listán számos olyan, korábban adóparadicsomnak számító országot találni, mint a Bermuda-, vagy a Kajmán-szigetek, Malajzia, Szingapúr, Brazília, vagy Dél-Afrika. "A törvényt direkt úgy tervezték, hogy bevilágítson a sötét sarkokba, az akciók láttán pedig akarva-akaratlanul felteszik maguknak a kérdést az állampolgárok: miért van nekem külföldi bankszámlám és valóban szükségem van rá?" - összegzik a tapasztalatokat az adószakértők, vagyis az amerikai kormány messzemenőkig elérte a célját a törvénnyel.